Értékhatárok – régi Kbt., új Kbt.?

Kérdés: Az új Kbt. közbeszerzési értékhatárait 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. 2004. május 1-jétől a 2004-ben megkezdett közbeszerzések vonatkozásában ennek figyelembevételével az új, avagy a régi Kbt. előírásai irányadóak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 403. §-ának (1) és (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre mely törvényt kell alkalmazni attól függően, hogy hogyan alakul az adott eljárásokban a közbeszerzés tárgyának értéke.A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Értékhatárok az új Kbt.-ben

Kérdés: Melyek az új Kbt. közbeszerzési értékhatárai? Hogyan alakul az értékhatár a nyílt és a kétszakaszos közbeszerzési eljárásoknál? Hol találhatók meg ezek az előírások?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szempontjából irányadó közbeszerzési (nemzeti közbeszerzési) értékhatárokat a Kbt. az átmeneti rendelkezések között sorolja fel (Kbt. 402. §-a). Az értékhatárokat közbeszerzési eljárásokra bontva tartalmazzák az említett előírások, azonban azok függetlenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Árubeszerzés a Kbt.-ben

Kérdés: Mit tekint a Kbt. árubeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. bizonyos fogalommeghatározásokat nem az értelmező rendelkezései között, hanem az egyes közbeszerzési eljárások leírásánál tartalmaz. Az árubeszerzés fogalmát ennek megfelelően a Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Szerződés felmondása ajánlatkérő által

Kérdés: Felmondhatja-e az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyetlen esetben rendelkezik nevesítetten a szerződés ajánlatkérő általi felmondhatóságáról [Kbt. 306. §-ának (1) bekezdése]. A Kbt. 52. §-a lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a nyertes ajánlattevő részére kötelezettségként előírhassa gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Tanúsítók a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen szerepe van az akkreditált tanúsítónak a közbeszerzési eljárásban? Ki és milyen feltételekkel lehet akkreditált tanúsító?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 309. §-nak (1) bekezdése lehetőséget nyújt arra, hogy az ajánlatkérő a törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai, valamint gyakorlata tanúsítását kérje abban a vonatkozásban, hogy az előzőekben említettek megfelelnek-e a jogszabályoknak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Minőségbiztosítás a közbeszerzésben

Kérdés: Mint ismert, a különféle ISO-minősítések elsősorban adminisztrációs munkát, illetve annak minősítését jelentik, nem pedig a cégek szakmai megfelelőségét, szakértelmét, referenciáját. Ennek figyelembevételével lehetséges-e pályázati feltételként meghatározni az ajánlattevők ISO-minősítésének meglétét közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a minőségirányításra az MSZ EN ISO 9001:2000 számú szabvány vonatkozik (amely felváltotta a korábbi, MSZ EN ISO 9001, 9002, 9003 szabványsorozatokat), míg a környezetirányításra továbbra is az ISO 14001 szabványt kell alkalmazni. A minőségirányítási szabvány azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Erkölcsi bizonyítvány

Kérdés: Szükséges-e az erkölcsi bizonyítvány csatolása az ajánlathoz
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése határozza meg azt, hogy az ajánlatkérő milyen igazolásokat, illetve írásbeli nyilatkozatokat köteles az általa meghirdetett közbeszerzési eljárásban elfogadni. A fenti jogszabályhely a) pontja kötelezővé teszi a hatósági erkölcsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Építési koncesszió

Kérdés: Mit jelent az építési koncesszió? Ki a koncesszió jogosultja, milyen módon lehet a jogosultságot megszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amelynek alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Eljárás az ún. egyéb szolgáltatások esetén

Kérdés: Az új Kbt. 296. §-ának g) pontja a Kbt. 4. számú mellékletére utal, amelynek utolsó sora: "Egyéb szolgáltatások" – gumifogalom. Eszerint – ha nem vagyok központi költségvetési szerv – bármilyen szolgáltatás megrendelése esetén eltekinthetek a Negyedik rész alkalmazásától? Milyen eljárási rendet kell ilyenkor követni, van-e erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A 4. számú melléklet felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem kell egyszerű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Fióktelep ajánlata

Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 1. pontja sorolja fel, hogy alkalmazásában mely személy, illetve szervezet az ajánlattevő. Az említett jogszabályhely külön kiemeli, miszerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is ajánlattevőnek minősül. (A külföldi vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
…
255
256
257
…
259