Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] 2007-ben azértékhatárok nem változtak 2006-hoz képest. Az erről megjelent Elnökitájékoztató szerint a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzésiértékhatárok (a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított[1] 2004/17/EK és2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési kötelezettség kistérségi beszerzéseknél

Kérdés: Most megalakuló többcélú kistérségi társulás kíván egy településsel szerződést kötni (az egyik kötne egészségügyi ügyeleti rendszer működtetésére, 4 település közigazgatási területére). Az egyiknek már van együttműködési szerződése az ügyeleti rendszer működtetésére a többi településsel. Kérdésem az, hogy a kistérségnek ahhoz, hogy egy településsel szerződést köthessen a feladat ellátására, közbeszerzési eljárást kell kiírnia? (A kistérség döntéshozó szervében a négy település polgármesterével képviseli magát.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szolgáltatás értéke meghaladja a közbeszerzésiértékhatárt, igen. Ebben a helyzetben – mivel vélhetően a kistérségi társulásszerződik – együttesen kell kezelni a becsült értéket, nem településenként.Problémát jelent ugyanakkor, hogy milyen közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. §-ának (2) bekezdése szerint, abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésteljesítéssel kapcsolatos közzétételi kötelezettség meghívásos eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás szerződés teljesítését/módosítását kell-e hirdetményben közzétenni (hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos eljárásnál)?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.Negyedik része (43. cím-45. cím alatt) tartalmazza. A törvény 299. §-ábantalálhatók meg az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó eljárásiszabályok. A rendelkezések szerint az egyszerű eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott bekezdés a minősített ajánlattevői rendszerrevonatkozik, nevezetesen arra, hogy a minősített ajánlattevőnek szintén különkell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát akkor, ha azajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Továbbértékesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Társaságunk közszolgáltató (víz, csatorna) tevékenységéhez a közbeszerzési értékhatárokhoz közeli mennyiségben szerez be csöveket, szerelvényeket, amelyek egy részét a tevékenység ellátásához felhasználja. Azonban az említett anyagok, szerelvények közel 50 százalékát a piaci munkákat végző kft.-nknek és idegen cégeknek továbbértékesítjük. Kérdés, hogy a fenti – továbbértékesített – mennyiségek értékét hogyan kell figyelembe venni a közbeszerzési beszerzési értékek meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 172. §-a szerint nem kell alkalmazni a közbeszerzésieljárást azokra a beszerzésekre, amelyekre 3. fél részére történő viszonteladásvagy bérbeadás céljából kerül sor, feltéve, hogy az ajánlatkérőnek nincskülönleges vagy kizárólagos joga a szerződés tárgyának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében határozza meg, hogyalkalmazásában mi is minősül tervpályázatnak. E szerint tehát tervpályázat: azépítészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési,valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címke:
1
12
13
14
16