Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott közbeszerzési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közhasznú alapítvány adományokból történő árubeszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező - magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott - adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?
Részlet a válaszból: […]folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.Mivel a kérdés alapján az alapítvány nem közalapítvány, továbbá ugyan közérdekű tevékenységet folytat, de a finanszírozása nem az 5. § (1) bekezdés a)-e) pont hatálya alá tartozó szervezetek által valósul meg, így még akkor sem lesz közbeszerzés-köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4758

2. találat: Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszból: […]több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.Idővel lehetőség lesz ugyanakkor arra, hogy függően a finanszírozási háttér változásától, az érintett modellváltó egyetemek kikerüljenek a Kbt. hatálya alól. Ehhez azonban arra van szükség, hogy legalább fele­részben saját bevételből éljenek.Ebben a vonatkozásban alapügy a C-380/98. számú ún. Cambridge-ítélet, mely a fenti e) pontban jelzett közfinanszírozás tartalmát pontosítja felsőoktatási intézmények esetében.A döntés értelmében az "egy vagy több ajánlatkérő által finanszírozott" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az egy vagy több ajánlatkérő által, a kutatási munkák céljából nyújtott ösztöndíjakat vagy támogatásokat, valamint az oktatással foglalkozó regionális hatóság által a név szerint megnevezett hallgatók iskoláztatási költségeit fedező, az egyetemek részére átutalt, hallgatóknak szánt ösztöndíjakat. Nem képeznek ugyanakkor közfinanszírozást az egy vagy több ajánlatkérő által kutatási munkákat magában foglaló szolgáltatásnyújtási szerződés keretében, vagy más szolgáltatások (szakértői véleményezés vagy konferenciaszervezés) nyújtása ellenében történő kiutalások.Egy adott intézmény pontos "közfinanszírozási százalékának" megítéléséhez figyelembe kell venni minden olyan jövedelmet, amelyben részesül, ideértve a kereskedelmi tevékenységből eredőket is. Ez alatt a döntés alatt azt érti, hogy a teljes bevételt kell alapul venni a közfinanszírozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4708

3. találat: In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszból: […]miközben a mérték maga könnyen megkerülhető volt a közszolgáltatók által.Az új szabályozás értelmében a Kbt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások továbbértékesítésére.Ez az általános szabály valójában arra utal, ami az eredetinek is célja volt, azaz hogy teljes mértékben ne kerüljön kiszervezésre a nem a Kbt. hatálya alá tartozó saját cég tevékenysége. A fenti szabály azt kívánja elérni, hogy a kiszervezés során ne tűnjön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4637

4. találat: A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszból: […]Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik (...) - 1. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai.A Kbt. klasszikus alanyi hatálya pedig az alábbiak szerint szól:A közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:- a minisztérium,- a kormány által kijelölt központi beszerző szerv,- az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,- a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,- az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza - 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai.A Kbt. egyértelműen utal a költségvetési szervekre, közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó - 5. § (1) bekezdés e) pont -, nem közérdekű, ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytató, és közvetlenül vagy közvetetten nem az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyása alatt álló, vagy többségi részben finanszírozott szervezet esetében merül fel. A kormányrendelet ugyanis olyan gazdasági társaságra utal, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik. A közjogi szervezeti meghatározás helyett a definíció nem igényli a többségi finanszírozást vagy meghatározó befolyást a közvetett tulajdonlás esetében. Így akár olyan ipari-kereskedelmi jellegű tevékenységet végző szervezet is a kormányrendelet hatálya alá kerül, és egyben VBÜ-kötelezetté válik, amelynek egyébként nincs közbeszerzési kötelezettsége.Ugyanez a helyzet a Vbt. vonatkozásában, ahol az alanyi hatály nagymértékben hasonlít a Kbt. klasszikus alanyi hatályához az alábbiak szerint:A Vbt. alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:- a minisztérium,- az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,- a 7. § (1) bekezdés 15-17. pontja szerinti jogi személyek,- az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4572

5. találat: Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszból: […]ki a kezdeményezés tartalmára és a felmentés folyamatára. Amennyiben a kérdező a kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő, tehát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérő, úgy lehetőség van az alábbi felmentési folyamat kezdeményezésére.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzési igényeiket "Beszerzésiengedély-kérelem a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felé" című adatlap kitöltésével kezdeményezhetik. A kezdeményezést kötelezettségvállalásonként kell érteni. Amennyiben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető a beszerzési igény, úgy nem kezdeményezhető felmentés.A kezdeményezés tartalma:- igazolni kell, hogy a beszerzési igény a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefügg;- részletesen indokolni kell a beszerzés szükségességét, a beszerzéssel kielégítendő védekezési célt, a beszerzéssel támogatott tevékenységeket, személyi kört;- ki kell térni a beszerzés esetleges elmaradásának várható következményeire;- az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervként működő igényt előterjesztő szervezeteknek az adatlapon meg kell jelölni a beszerzési igényhez szükséges fedezet rendelkezésre állását, forráshiány esetén annak mértékét;- mellékletként kötelező csatolni a tárgynapi árakat, és amennyiben áfa-, illetve vámfizetési kötelezettség van, akkor azoknak a mértékét, valamint a napi devizaárfolyamokat és a szállítási határidőket;- a mellékletben be kell mutatni az egy egységre jutó kalkulált bekerülési költséget is.A felmentés folyamata:- az adott fejezetbe tartozó igényt előterjesztő szerv az adatlapot, annak szerkezetének megváltoztatása nélkül kitöltve, a kitöltésért felelős személy megjelölésével a fejezetet irányító szerv részére előterjeszti;- a fejezetet irányító szervnek el kell végeznie az igények tartalmi és formai felülvizsgálatát. Amennyiben az előterjesztett beszerzési igényt, mint a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igényt, a fejezetet irányító szerv támogatja, úgy az adatlapot megküldi az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) részére. A fejezetet irányító szervnek a felülvizsgálat keretében - akár további információk bekérésével - igazolnia kell, vagy az igénylő szervezettel igazoltatnia kell a beszerzési igényhez a központi költségvetési szervek által igényelt többletfedezet mértékének megalapozottságát;- a veszélyelhárítás miatt szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igények kezelése érdekében a koordinációs és döntés-előkészítő feladatokat az ÁEEK látja el, ennek keretében az ÁEEK a benyújtott adatlap és egyéb dokumentumok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4507

6. találat: Kbt. 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének hatása folyamatban lévő eljárásra

Kérdés: Hogyan kell a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését értelmezni abban az esetben, ha a támogatás felhasználása már megkezdődött?
Részlet a válaszból: […]által megállapított, az 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezései alapján a Mód4. tv. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyok keretében még fel nem használt támogatás esetében nem kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivéve, ha a támogatás felhasználása céljából olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyben az ajánlatkérő az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően már nem léphet vissza a közbeszerzéstől."A Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint teszi lehetővé az eljárás visszavonását:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.Az 5. § (3) bekezdésének hatálybalépését árnyalja, hogy a már[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4476

7. találat: Közbeszerzési kötelezettség törlése

Kérdés: Mi indokolta a Kbt. 5. § (3) bekezdésének törlését? (Emiatt alig lesz munkájuk a FAKSZ-oknak).
Részlet a válaszból: […]tagállamokra vonatkozó jogi szabályokon túlmutató, azoknál jóval szigorúbb hazai előírás, amely olyan, az uniós vagy hazai támogatást felhasználó szereplőktől követeli meg közbeszerzési eljárás lefolytatását, amelyek ilyenre sem az uniós közbeszerzési irányelvek, sem az uniós alapszerződések alapján nem kötelezettek, így az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható. A jogalkotó a Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4462

8. találat: Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszból: […]tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztatólétesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatásmegrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés- a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,- egyedi munkahelyteremtési támogatásból,- képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,- kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,- vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy- bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg - a)-f) pontok.Fentieket nem lehet ugyanakkor úgy érteni, hogy az 5. § (3) bekezdésében jelzett "a (2) bekezdésben foglaltak mellett" kifejezés azt is jelenti, hogy az egyházi jogi személyekre vonatkozó kivétel a teljes, a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tárgyú építési beruházásokra is vonatkozik. A kivétel az 5. § (2) bekezdésen kívüli támogatott projekteket érinti, míg az 5. § (3) bekezdés szerinti kivétel a (2) bekezdésre nincs hatással.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4310

9. találat: Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszból: […]vélhetően megvizsgálta a beszerzés Kbt. hatálya alá tartozását. Ha egyébként nem közbeszerzés-köteles ajánlatkérő a kedvezményezett, érdemes teljes biztonsággal megállapítani, hogy a beszerzés, mely nemzeti rezsimben történik, nem tartozik-e esetleg kivételi körbe, függően attól, hogy milyen projektből történik a finanszírozása. A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdésében felsorolt támogatási formák esetében ugyanis nem közbeszerzés-köteles a beszerzés, figyelemmel az 50%-os intenzitásra.A Kbt. hivatkozott, 5. §-ának (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4236

10. találat: Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszból: […]megítélés alá esnek, hiszen más formában, esetlegesen más forrásból történik a beszerzésük. Mivel nem alkalmazható semmilyen kivételi kör a beszerzés során, ami dedikáltan használt árura vonatkozna, így főszabályként a Kbt. hatályából kell kiindulni, amelynek értelmében becsült érték függvényében árunak minősülő beszerzési tárgyra kiterjed a közbeszerzési kötelezettség.A közbeszerzési törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján a 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.Jellegzetes példa a kérdés szerinti esetre a használt nyomtatópatronok újratöltött formában történő beszerzése, vagy használt bútorok, gépjárművek beszerzése. Nincs általános kivételi lehetőség ebben az esetben sem. Az egyetlen megoldás, mely egy adott forrásból gyakran használt áruk beszerzésére is jogosít, a hirdetmény nélküli eljárás keretében kerül nevesítésre, melynek jogalapját a Kbt. 98. § (4) bekezdésének d) pontja határozza meg az alábbiak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4197
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést