Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül

Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebbenlejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetésikötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Békéltetők névjegyzéke

Kérdés: Ha békéltetési eljárást szeretnénk kezdeményezni, honnan szerezhetünk információt a békéltetők személyéről?
Részlet az állásfoglalásából: […]

A Közbeszerzési Értesítő 2004. november 3-án megjelent, 126. számában tette közzé a Közbeszerzések Tanácsa a békéltetők névjegyzékét, mégpedig közbeszerzési tárgyak szerint (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás).

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Referencia iránti igény terjedelme árubeszerzéseknél

Kérdés: Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 24. §-a alapján az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból eleve kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Előminősített cég mint ajánlattevő

Kérdés: Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az eljárás az előminősítési rendszert érinti, annak időtartama alatt, az előre meghatározott közbeszerzési tárgyak tekintetében az előminősítettnek joga van ajánlatot tenni. A Kbt. 214. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis meg kell adni kötelezően az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli egybeszámítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címke:
1
…
9
10
11
12