Találati lista:
91 Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül
Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?
92 Békéltetők névjegyzéke
Kérdés: Ha békéltetési eljárást szeretnénk kezdeményezni, honnan szerezhetünk információt a békéltetők személyéről?
93 Referencia iránti igény terjedelme árubeszerzéseknél
Kérdés: Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?
94 Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
95 Előminősített cég mint ajánlattevő
Kérdés: Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?
96 Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél
Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
97 Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban
Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
98 Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
99 Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
100 Közbeszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
