110 talált cikk a közbeszerzési tárgy kifejezésre

Kérdés: Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?

Kérdés: Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás során gépjárműveket kívánunk beszerezni. A potenciális szállító jelezte, hogy megfelelő minőségű gépkocsit le tud még szállítani. Azonban ez a típus már nem szerepel az interneten található felsorolásban. Kinek hihetünk?