Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Keresetindítási határidő elmulasztása

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
Részlet a válaszából: […] A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére az általánosszabályok szerint 30 nap áll rendelkezésre, ez a határidő – mint azt a kérdezőhelyesen jelezte – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálataesetén a határozat kézbesítésétől számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Jogorvoslatra jogosultak köre a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban élhet-e jogorvoslattal az eljárás lebonyolításával az ajánlatkérő által megbízott személy (szervezet)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kitűnően az ajánlatkérő és a bonyolító személyközött a Ptk. szerinti megbízásos viszony alakult ki az adott közbeszerzésieljárásban.Az Áe-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél,illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Törlés a békéltetői névjegyzékből

Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 356. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor a békéltető a névjegyzékből törölhető. E szerint a békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha nem felel meg a Kbt. 354. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában két részre osztható, egyrészt a kiírás jogszerűségével kapcsolatos problémakörre, másrészt pedig az ajánlatkérő válaszadási kötelezettségére.A pályázat kiírásának jogszerűsége tekintetében lényeges, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
3
4