387 cikk rendezése:
221. cikk / 387 Alvállalkozói közreműködés megjelölése hiánypótlásban
Kérdés: Papírszállításra írtunk ki közbeszerzési eljárást. Ajánlattevői konzorcium jelentkezett, és megjelöltek egy alvállalkozót is, de a közreműködés százalékos arányát nem adták meg. A hiánypótlási eljárásban erre rákérdeztünk, és a válasz kapcsán pontosította ajánlatát a konzorcium, és az alvállalkozó közreműködési százalékát 30 százalékban jelölte meg. Kérdésünk, hogy ez a módosítás elfogadható-e?
222. cikk / 387 Új termék megajánlása hiánypótlásként
Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
223. cikk / 387 Teljesítésben való részvétel arányának megállapítása
Kérdés: Hogyan állapítható meg az, hogy ki milyen mértékben vesz részt a teljesítésben? Erre külön szabály van?
224. cikk / 387 Kapcsolt vállalkozások többszörös megjelenése egy eljárásban
Kérdés: Többszörös megjelenésnek tekinthető-e és tiltott-e a kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattevőként való pályázása egyazon közbeszerzési eljárásban?
225. cikk / 387 Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
226. cikk / 387 Alvállalkozói kifizetések értelmezése
Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?
227. cikk / 387 Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során
Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
228. cikk / 387 Alvállalkozó igénybevételének kizárása
Kérdés: Lehetősége van-e az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírásban általánosságban úgy rendelkezzen, hogy az ajánlattevő nem vehet igénybe alvállalkozót?
229. cikk / 387 Referencia egyedi termék beszerzése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő egyedi készüléket kíván vásárolni. Ebben az esetben miről kell referenciát adni? Cégemről, aki a pályázaton indul, vagy esetleg a külföldi gyártóról, aki a világon sok helyütt már eladott ilyen készüléket?
230. cikk / 387 Szerződő felek közös ajánlattételnél
Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?
