48 találat a megadott közös ajánlattétel tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kizárólag az eljárás során történő változást teszi lehetővé. A teljesítés során konzorciumra a Kbt. 139. § (1) bekezdésének alkalmazása kötelező, mely a felek személyének változását nem olyan liberálisan határozza meg, mint a 35. § (7) bekezdés.A Kbt. 139. § (1) bekezdése szerint a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:- ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy, vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy- ha a szerződő fél személyében bekövetkező jog­utódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra - a) és b) pontok,- ha a szerződésbe lépő jogutód[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alábbi rendelkezések alapján.A Kbt. 35. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.A 41/A. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]milyen mértékben kíván alvállalkozót igénybe venni a teljesítés során, ezt az ajánlatkérő nem akadályozhatja adminisztratív eszközökkel. Ennek alapja a C-406/14. számú Wrocław-ügy, melyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő nem jogosult építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy a szerződés nyertes ajánlattevője az említett szerződés tárgyát képező munkák meghatározott százalékát saját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.A fenti szabályok közül a (2a) bekezdés - fenti felsorolás harmadik francia bekezdése - különösen fontos, hiszen kiemeli annak jelentőségét, hogy az egyes gazdasági szereplők az eljárás során más képviseletében eljárhatnak, mely része kell, hogy legyen a meghatalmazásnak. Erre erősít rá a Kbt. 41/A. §-a, amikor főszabályként kijelenti, hogy az űrlapokat a közös ajánlattevők képviseletében eljáró gazdasági szereplő nyújtja be (tölti fel), ami nem jelenti egyben azt, hogy azok tartalmáért is felel. Ez azonban nem automatikus, hiszen amennyiben a képviselő saját maga töltötte ki például az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, anélkül hogy a közös ajánlattevőt megkérdezte volna, abban az esetben felel a tartalmáért, hiszen az esetleges hamis adatot ennek megfelelően ő maga nyilatkozta le. Ezért anélkül, hogy megfelelő nyilatkozatot bocsátana rendelkezésre a közös ajánlattevő, nem javasolt adatot feltölteni a konzorcium képviselőjeként.A Kbt. 41/A. §-ának (5) bekezdése szerint az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.Közös ajánlattétel során, amennyiben nem az űrlap kitöltéséről van szó, érdemes különválasztani az egyes dokumentumtípusokat. A konzorciumi megállapodást mindkét félnek alá kell írnia, tehát itt nem lehet kérdés az egységes nyilatkozat. Az egyes nyilatkozatok konzorcium nevében történő aláírását nem javasoljuk, ugyanis a konzorciumnak nincs jogi személyisége, így nevében sem nyilatkozható le semmi, hiszen jogokat, kötelezettségeket nem vállalhat. A nyilatkozat egy dokumentumban benyújtható, de ettől még az egyes konzorciumi tagok nevében külön-külön kell, hogy szóljon annak érdekében, hogy az egyes közös ajánlattevő nyilatkozatának minősüljön, melyet a képviselő, az eljárás során eljáró fél tesz meg. Például az alvállalkozó bevonásával kapcsolatos nyilatkozatot - Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése - véleményünk szerint kifejezetten érdemes külön-külön[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírtak alapján, a törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy az ajánlatkérő kiket hívhat fel ajánlattételre: mindazon ajánlattevőket, amelyek az előzményi eljárásban ajánlatot nyújtottak be, és az ajánlatuk megfelelt az előírt formai követelményeknek. Ebből az ajánlattevői körből kizártak azok a gazdasági szereplők, amelyek a Kbt. 73. §-ának b) vagy d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.A Döntőbizottság határozatának kapcsolódó része az alábbiakat tartalmazza:"17. A jogvitában különös jelentőséggel bír annak rögzítése, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja az »ajánlattevő« kifejezést alkalmazza. A Kbt. 3. § 1. pontja egyértelműen megadja az ajánlattevő fogalmi meghatározását, eszerint az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be. A Kbt. 35. §-a alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. Ilyen esetben közös ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők kötelesek egy, a közbeszerzési eljárásban a nevükben eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A Kbt. 35. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőkkel a kijelölt képviselőn keresztül kommunikál a közbeszerzési eljárásban. A közös ajánlattételben résztvevő gazdasági szereplők mindegyike ajánlattevőnek minősül, és e minőségében az ajánlatkérői felkérés alapján jogosult ajánlatot benyújtani a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy sem a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, sem a Kbt. 99. § (2) bekezdése nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy a Kbt. 35. § (7) bekezdését akként kellene alkalmazni, hogy az előzményi nyílt vagy meghívásos eljárásban a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő személyében beállt ajánlati kötöttség hatálya kiterjeszthető lenne az új beszerzésre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaképességű személynek minősül, valamint az olyan munkáltató, amely működésének fő célja hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása.Véleményünk szerint csak a feltételeknek megfelelő ajánlattevő tehet ajánlatot, azaz ajánlattevői pozícióban ez nem egyfajta alkalmassági feltételnek, hanem minden ajánlattevő esetében érvényességi feltételnek minősül a Kbt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján, mely a következők szerint szól: az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a kormány által elrendelt esetben köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezeteknek, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan fejlesztő foglalkoztatók számára, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben fejlesztő foglalkoztatásban részt vevőket foglalkoztatnak. Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdeklődésüket jelezték. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást...Azaz a második esetben a három gazdasági szereplő a fentiek szerint akár közösen is tehet ajánlatot, akár kettesével, akár olyan gazdasági szereplővel is, amelyet az ajánlatkérő nem kért fel ajánlattételre. Így teszi nyitottabbá a versenyt a közbeszerzési törvény 113. §-a, és nem különbözteti meg ennek megfelelően az ajánlattételre felkért és az összefoglaló tájékoztatóra jelentkező gazdasági szereplőket.Ugyanerre a következtetése jut az 537/2017. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság is az alábbiak szerint."A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 113. § (2) bekezdését megsértve határozta meg az eljárást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végezte feladatát, amilyen arányban a teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült. Nincs tehát minimális mérték meghatározva a teljes projekthez képest, amely az eljárásban a továbbiakban elszámolható.A 22. § (5) bekezdése értelmében a 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referenciaigazolás vagy -nyilatkozat - a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, akkor az ajánlatkérő a referenciaigazolást vagy -nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás vagy szolgáltatás tekintetében olyan arányban köteles elfogadni, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült.Így 2016. július 25-étől hatályát vesztette a 22. § (5) bekezdésének szabálya, mely konkrét értéktől (15%) a referencia elfogadásának egészét írta elő, egyetemleges felelősségvállalás és a teljesítés oszthatatlansága esetében. Ehhez a korábbi szabályhoz képest a jelenleg hatályos szabály igazságosabbnak és reálisabbnak tekinthető.[A kormányrendelet 22. § (5) bekezdésének korábbi rendelkezése szerint a 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.A módosítással ugyanis a fentieket tiltó rendelkezés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatot. Döntésük meghozatala során egy olyan százalékos követelményt kell teljesíteniük építési beruházás esetében, mely az alvállalkozói korlátot 65 százalékban állítja be.A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg[…] részlet vége a válaszból.