Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A Bit. és a Kbt. hierarchiájára utal a kérdés, mely véleményünk szerint nem releváns, ugyanis a két jogszabály nincs egymással ellentétben.A Bit 4. § 25. pontja az együttbiztosítás esetében utal a kérdésben is jelzett rögzített arányokra és kötelezettségvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Eljárás konzorciumi tag kiválása esetén

Kérdés: Jelenti-e az új, 35. § (7) bekezdésének szabálya azt, hogy minden gond nélkül változhat a teljesítés során a konzorcium, kiválhat-e tag, amennyiben a többi tag megfelel az alkalmasságnak?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-től hatályban lévő szabályozás értelmében a konzorciumból az eljárás során történő kiválás lazítja a gazdasági szereplőkre vonatkozó korábbi szabályokat.A 35. § (7) bekezdése alapján a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában

Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályokat rögzít a közös ajánlattevők vonatkozásában. Ebben az eljárni jogosult képviselő kijelölését írja elő, aki egyébiránt nem kötött az eljárás során sem. Az EKR-ben a vezető ajánlattevő státuszt is lehet változtatni az eljárás folyamatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Alvállalkozó bevonása közös ajánlattétel kizárása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot". Ez kicsit elbizonytalanított minket, hogy ez a tilalom vonatkozik-e a várhatóan 10%-ot jóval meghaladó alvállalkozó bevonására vagy sem? Illetve ha ilyen formában nem, akkor van-e valamiféle korlát az alvállalkozói státusznál a %-os részre vonatkozóan? (Például ha már eléri a 40%-ot, akkor már nem alvállalkozóként, hanem közös ajánlattevőként kell fellépniük a szereplőknek?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy igen régen hatályon kívül helyezett szabályra utal, melynek során a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyben ajánlattevővé is vált. Ilyen korlát ma már nincs, sőt az alvállalkozói bevonás korlátja is megszűnt, így az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben - fel kell tölteni -, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőkkel a kijelölt képviselőn keresztül kommunikál a közbeszerzési eljárásban. A közös ajánlattételben résztvevő gazdasági szereplők mindegyike ajánlattevőnek minősül, és e minőségében az ajánlatkérői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Megfelelés az ajánlattételi felhívásnak közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Van egy ajánlati felhívás, mely fenntartott szerződésekre vonatkozik az alábbiak alapján: III.1.5. Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk körében "A szerződés védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára fenntartott, amelyek célja a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja". Elegendő-e, ha közös ajánlattevőként indulnánk egy olyan céggel, aki megfelel a fentieknek? Vagy mindkettőnknek külön-külön is meg kell felelnünk a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A felhívásban szereplő védett műhely vélhetően a védett munkahelyre utal, melynek definíciója a Kbt. szerint az alábbi:Védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Referenciamegosztás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetében a referencia milyen arányban osztható meg?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelmények a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21/A. §-a szerint a 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közös ajánlattétel nemzeti rezsimben, összefoglaló tájékoztató alkalmazása esetén

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben összefoglaló tájékoztató alkalmazásánál felhívom ajánlattételre az ajánlattevőket, engedhetem-e a közös ajánlattételt, és ha igen, akkor ezt elő kell-e írnom korábban?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérelmező a Kbt. 113. § (2) bekezdését megsértve határozta meg az eljárást megindító felhívás II. i) pontjában a közös ajánlattételre vonatkozó előírást, mivel megtiltotta, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közös ajánlattétel nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy a legutóbbi Kbt. módosítás eredményeképpen a Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján nemzeti eljárásrendben már azok az ajánlattevők is jogosultak egymással közösen ajánlatot tenni, akiknek/amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást közvetlenül megküldte?
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítás értelmében valóban nyújthatnak be közösen ajánlatot azok az ajánlattevők, akiket az ajánlatkérő felhívott ajánlattételre.A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
2
3
5