Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A konzorcium egyben közös ajánlattételt is jelent, ahol a konzorcium maga nem jelenik meg külön jogi személyként, hanem közös ajánlattevők (jellemzően jogi személyek) közös halmazaként. A referencia vonatkozásában elsősorban úgynevezett kapacitást biztosító szervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A Bit. és a Kbt. hierarchiájára utal a kérdés, mely véleményünk szerint nem releváns, ugyanis a két jogszabály nincs egymással ellentétben.A Bit 4. § 25. pontja az együttbiztosítás esetében utal a kérdésben is jelzett rögzített arányokra és kötelezettségvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül sokrétű. Először is le kell szögezni, hogy nem változott a jogalkalmazó szervek azon gyakorlata, miszerint a közös ajánlattevők alkotta konzorcium a jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik. Ennek hátterében továbbra is az az uralkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Eljárás konzorciumi tag kiválása esetén

Kérdés: Jelenti-e az új, 35. § (7) bekezdésének szabálya azt, hogy minden gond nélkül változhat a teljesítés során a konzorcium, kiválhat-e tag, amennyiben a többi tag megfelel az alkalmasságnak?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-től hatályban lévő szabályozás értelmében a konzorciumból az eljárás során történő kiválás lazítja a gazdasági szereplőkre vonatkozó korábbi szabályokat.A 35. § (7) bekezdése alapján a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy maga a keretmegállapodás miként rendelkezik, kizárja-e, megengedi-e a jog­utódlást, avagy ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eseti konzorciumok létrehozása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer esetében van-e lehetőség arra, hogy a versenyeztetésben az ajánlattevők esetenként új konzorciumokba tömörüljenek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. előminősítési rendszert a közszolgáltatók hozhatják létre. Az előminősítési rendszer keretében egy részvételi szakaszt követően folytat le a közszolgáltató meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerségre irányuló eljárást.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Együttes megfelelés az árbevételi feltételnek

Kérdés: Megfelelhet-e úgy az ajánlattevő az árbevételi feltételnek, hogy a kapacitást biztosító szervezet árbevétele és az ajánlattevő árbevétele együttesen teszi ki az igényelt mértéket, amit az ajánlatkérő kér?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint nem tiltja a Kbt., hogy az árbevétel vagy a beszerzés tárgya szerinti árbevétel több gazdasági szereplő árbevételéből adódjon össze. Létezik ugyanakkor olyan pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempont, mint például a mérleg szerinti eredmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában

Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályokat rögzít a közös ajánlattevők vonatkozásában. Ebben az eljárni jogosult képviselő kijelölését írja elő, aki egyébiránt nem kötött az eljárás során sem. Az EKR-ben a vezető ajánlattevő státuszt is lehet változtatni az eljárás folyamatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Számlabefogadás konzorciumi partnerek közötti vita esetén

Kérdés: A közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari vállalkozási szerződésben foglalt munkákat közös ajánlattevő vállalkozók elvégezték. A megrendelő kiállította a végteljesítési igazolást. A felek az ajánlattételi eljárásban csatolt együttműködési megállapodásuk szerint 80%-20% arányban jogosultak a vállalkozói díjra. A végszámlát ezen arányszám szerint kibocsátotta az egyik ajánlattevő vállalkozó. A másik ajánlattevő (a konzorciumvezető) vállalkozó nyilatkozott a megrendelő felé, hogy a felek között a teljesítés arányának mértékében elszámolási vita van, ezért kéri a megrendelőt, hogy küldje vissza a másik ajánlattevő vállalkozó számláját. A számlát kiállító vállalkozó arra hivatkozik, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a hivatkozott együttműködési megállapodás van hatályban. A megrendelőnek nincs köze a felek esetleges elszámolási vitájához, a fenti megállapodás alapján kell befogadni a számlákat. Ebben az esetben mi a jogszerű eljárás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő számára az ajánlatban benyújtott konzorciumi szerződés irányadó, melynek módosított verzióját lehetőségük van a feleknek benyújtani. Amíg módosított szerződés nem kerül benyújtásra, addig az ajánlatkérő kötve van az ajánlattevők eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
23