Közszolgáltatás nyújtása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseinél a Kbt. 168. §-ában,továbbá a 161. §-ban szereplő rendelkezéseket kell figyelembe venni. Aközvetlen összefüggésnél az a meghatározó, hogy az adott beszerzési tárgynélkül a közszolgáltatás ellátható-e, avagy sem. A közvetlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közös "pályáztatás" lehetősége

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első részére válaszunk, hogy a Kbt. nem zárja ki afenti lehetőséget, azaz két vagy több ajánlatkérő lefolytathat közösenközbeszerzést.A kérdés második része vonatkozásában: a Kbt. kifejezettennem zárja ki a felsorolt eseteket, ugyanakkor a gyakorlati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Mentesülés a közbeszerzés kötelezettsége alól

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?
Részlet az állásfoglalásából: […]

A mentesülésnek a meghatározó befolyáson túlmenően további feltétele, hogy az EU-s székhelyű szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább 80 százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származzon.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 4.

Közbeszerzés és közpénz kapcsolata

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. hatálya nem a közpénz forrására tekintettel kerüllehatárolásra. A törvényt áttekintve annak van ún. alanyi hatálya (klasszikusés közszolgáltató ajánlatkérők) és tárgyi hatálya (áru, szolgáltatás, építésiberuházás) a törvény definíciója értelmében....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Haszonbérlet szerződés alapján – a Ptk. szerint – ahaszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtódolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennekfejében haszonbért fizetni. Az EU közbeszerzési rendszerében az az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címke:

Műszaki leírással kapcsolatos várható változások

Kérdés: Milyen módosulás várható a műszaki leírás kapcsán?
Részlet az állásfoglalásából: […] A módosító javaslat – a közösségi jog e téren bekövetkezettváltozására is tekintettel – olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek értelmében aközbeszerzési műszaki leírás megadása során az új szabályok alapjánteljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:  

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2. A törvénymódosítás hoz-e ebben a témában változást? Tekintettel arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai azajánlatkérő szervezeti megoldásaitól függetlenek, ezért a beszerzésátalakítása, az eddigi törvényes gyakorlatot alapul véve, nem változtathatjameg az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 5.

Közszolgáltató ajánlatkérő eljárásindítása fedezet hiányában

Kérdés: A Kbt.-be vagy egyéb jogszabályba ütközik-e az, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy indítja meg a közbeszerzési eljárást, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, és támogatásra irányuló igényt (pályázatot) sem nyújtott be, és nem is biztos, hogy be fog nyújtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megismételjük a más megközelítésben feltett kérdésre adottválaszunkat, hiszen az itt is helytálló, miszerint konkrét törvényi előírás afedezet meglétére ugyan nem található a közbeszerzési törvényben, ugyanakkor atörvénynek az eljárás eredménytelenségi eseteit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 1.
1
…
5
6
7