37 találat a megadott közszolgáltató tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést, köthet keretmegállapodást, vagy működtethet dinamikus beszerzési rendszert. Ez azonban nem irányulhat e törvény vagy az ajánlatkérőre vonatkozó egyéb jogszabályok alkalmazásának megkerülésére.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek - amennyiben nemzetközi megállapodás az e §-ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza - az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni:- az egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az ajánlatkérők a közbeszerzés megvalósítására melyikük tagállamának jogszabályait alkalmazzák, valamint- a közbeszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás lefolytatására, a beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására, és a szerződés megkötésére - a) és b) pontok.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat a közösen megvalósított közbeszerzés közbeszerzési dokumentumaiban is fel kell tüntetni.Az (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közös szervezetet hozhat létre meghatározott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Ez esetben az ajánlatkérőknek - a közös szervezet legfőbb szervének döntése alapján - meg kell állapodniuk abban, hogy a közbeszerzési eljárások annak a tagállamnak a közbeszerzési szabályai szerint kerülnek lefolytatásra, amelyben a közös szervezet- székhelye található; vagy- a tevékenységét végzi - a) és b) pontok.Végül a (6) bekezdés értelmében az (5) bekezdés szerinti közös szervezet létrehozható határozatlan vagy határozott időre, meghatározott beszerzéstípusokra, illetve egy vagy több egyedi közbeszerzés megvalósítására is, feltéve, hogy azt a közös szervezet létesítő okiratában rögzítették.Erre utal a szervezet létesítő okiratára vonatkozó előírás - (6) bekezdés -, vagy a megállapodás tartalmára utaló szabály - (2) bekezdés.Figyelemmel kell lenni továbbá az Európai Unió Bíróságának C-2016/17 számú döntésére, melyben kötelezi a keretmegállapodásban részes intézményeket, hogy előzetesen csatlakozzanak a keretmegállapodáshoz, és adjanak információt későbbi igényeik mértékéről, tartalmáról."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](6) bekezdés szabályait kell alkalmazni. Az utalás a 21. § (4) bekezdésére magát a közszolgáltatói eljárásrendet jelenti az alábbiak szerint - melynek alkalmazására a kérdező is utal:A közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás sajátos, e törvénytől eltérő szabályait külön jogszabály határozza meg. E törvényt a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás során a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 6. § szerinti ajánlatkérő a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljától eltérő célból lefolytatott beszerzése során e törvény általános szabályai szerint jár el.A 22. § (6) bekezdése alapján amennyiben az elsődleges cél nem eldönthető, úgy a klasszikus eljárásrend szabályait kell alkalmazni, melyre elsősorban az a) pont utal [hasonlóképpen egy speciális koncessziós helyzetben az e) pont is erre a következtetésre jut]. A b) pontnál koncessziós szabály és közszolgáltatói szabályrendszer esetében az utóbbinak van előnye, míg a d) és e) pont egy konkrétabb koncesszió, közszolgáltatói helyzetben a koncessziós szabályokat részesíti előnyben. A c) pont esetében amennyiben a közszolgáltatói eljárásrend és kivételi kör között van választási helyzet, úgy a közszolgáltatói eljárásrendnek van prioritása.A Kbt. előző bekezdésében hivatkozott 22. §-ának (6) bekezdése szerint, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsődlegesen mely tevékenység ellátásához szükséges:- a közbeszerzési eljárás e törvény szerinti általános eljárási szabályait (Második vagy Harmadik Rész) kell alkalmazni, ha a közbeszerzési szerződés valamely része a Második vagy Harmadik Rész hatálya alá tartozik, más része esetében pedig a 21. § (4) bekezdés szerinti külön jogszabály lenne alkalmazandó;- a közszolgáltató ajánlatkérő a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazásával köteles eljárni, ha a beszerzés valamely része esetében a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályt kell alkalmazni, azonban a szerződésnek a közszolgáltató tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló részére a Negyedik Rész lenne alkalmazandó;- a közszolgáltató ajánlatkérő a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazásával köteles eljárni, ha a szerződés valamely része esetében a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazandó, azonban a szerződésnek az ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló része nem tartozik e törvény hatálya alá;- építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén a Negyedik Részt az 5. § (1) bekezdése szerinti - nem közszolgáltató ajánlatkérőként eljáró - ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok szerint kell alkalmazni, ha a koncesszió valamely része tekintetében a közszolgáltató ajánlatkérőkre, valamely része tekintetében pedig az 5. § (1) bekezdés szerinti - nem közszolgáltató ajánlatkérőként eljáró - ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok lennének alkalmazandóak;- a közbeszerzési eljárás e törvény[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamelyikének kapcsolt vállalkozásával megkötött közszolgáltatói szerződésre - a) és b) pont,feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések, szolgáltatások vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos összárbevételének legalább 80%-a a vele az a) pont szerinti viszonyban álló más szervezettel, vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott.A (4) bekezdés alapján, ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérőnek, és e szervezet az ajánlatkérővel kötendő, (1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés teljesítéséhez 25%-ot meghaladó mértékben egy harmadik - e §-ban meghatározott alanyi körön kívül eső - szervezetet kíván igénybe venni, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására az 5. § (4) bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni.Az "(1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés" fordulat arra utal, hogy közbeszerzésben elnyert szerződésre, vagy nem közszolgáltatói szerződésre még az egyébként in-house jogviszonyban álló szervezet szerződésére sem alkalmazandó a törvény 12. §-ának (4) bekezdése. Az "egy" harmadik személyre utalás pedig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tájékoztató nem hirdetményként kerül közzétételre, hirdetmény-ellenőrzés nem történik, valójában a Közbeszerzési Hatóság automatikusan közzéteszi a tájékoztatót. Az eljárás megindítására az összefoglaló tájékoztató közzétételét követően az érdeklődést jelzők részére történő, eljárást megindító felhívás eljuttatásával kerül sor. A "megindított eljárások"-ban a legközelebbi határidők szerint listázza az EKR az eljárásokat, melyek határideje összefoglalóval induló tájékoztató esetében előkészítési szakaszban az érdeklődés jelzése. Azaz itt könnyebben követhetők a frissebb tájékoztató-közzétételek.A kérdéshez kapcsolódó, Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési Hatóság a megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. Az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére azon, legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját kezdeményezésére meg fogja küldeni. Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a beszerzés mennyiségét vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adatot, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretmegállapodást akkor kell a keretszám felső határáig terjedő számú ajánlattevővel megkötni, ha az eljárásban legalább a keretszám felső határának megfelelő számú érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (5) bekezdés alkalmazása helyett úgy is dönthet, hogy az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást köt. Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárás akkor is eredménytelennek nyilvánítható, ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be. Több ajánlattevővel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;- ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással, vagy az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával - a) és b) pontok.A (3) bekezdés értelmében a 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az építési beruházás tárgyát, mennyiségét vagy az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági kritériumot írjanak elő az alábbiak szerint:A kormányrendelet 4. §-ának (4) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]található kisegítő szabályokat, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy nem elegendő önmagában a közszolgáltató tevékenységhez való szükségességet vizsgálni, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy a nem közszolgáltatói tevékenységhez is kapcsolható-e az érintett beszerzési igény, és ha igen, milyen mértékben.Fentieket a már hivatkozott jogszabályhely a következők szerint határozza meg:- a közbeszerzési törvény Második Részét a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzése a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának célját szolgálja;- a XIV. Fejezet szerinti különös szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása, és egyben azonkívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 114. § (2) bekezdésében meghatározott, közszolgáltatói tevékenysége ellátásához szükséges. Az egy közbeszerzési eljárás lefolytatása nem szolgálhatja azt a célt, hogy a közbeszerzés a XIV. Fejezet szerint kerüljön lefolytatásra, vagy kikerüljön e törvény hatálya alól, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a közbeszerzésnek a különböző tevékenységek folytatásával összefüggő elemei egymástól elválaszthatóak-e;- az I-XIII. Fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása, és az azonkívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]túllép az irányelv nyújtotta kereteken annak érdekében, hogy minél egyértelműbb szabályok kialakítását eredményezze. A kormányrendelet részletszabályai attól, hogy nem utalnak arra, hogy az alapjogviszony és annak keretrendszere irányadó az egyedi szerződések vonatkozásában, még egyértelműen ezt jelentik. Nem szükséges tehát a kormányrendeletben megismételni a kérdésben jelzett, a Kbt. 110. §-a szerinti szabályt annak eldöntéséhez, hogy a keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződés hatálya túlléphet-e a keretmegállapodás hatályán. Mivel a keretmegállapodás a teljesítésre is irányadó, hiszen kikényszeríthetőséget, teljesítési, jólteljesítési kötelezettségeket tartalmaz, a hatály túllépésével lesznek irányadók az egyedi szerződés kikényszeríthetősége vonatkozásában a keretmegállapodás előírásai, hiszen akkor már a keretmegállapodás nem lesz hatályban. Szükséges tehát, hogy az alapszerződés még hatályban legyen ahhoz, hogy az egyedi szerződés értékelhető és értelmezhető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása;- egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából, vagy repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő, vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából;- közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;- postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt - a)-d) pontok.A (3) bekezdés alapján a fenti, második bekezdés c) pont­jának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják.A 114. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy e fejezet szerint kell eljárni akkor is (közszolgáltatói tevékenységnek minősül), ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzési eljárása- vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt, vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy- szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze - a)-b) pontok.Végül az (5) bekezdés értelmében közszolgáltatói szerződésnek minősül a 6. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ajánlatkérő szerződése akkor is, ha az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]indokoláskérés előrejelzését az ajánlattevők számára, továbbá elvileg visszafogja a jogszerűtlenül eredménytelenné nyilvánított eljárások számát. Ez utóbbi azért történhet, mert a leggyakoribb indokra, a fedezet rendelkezésre állásának hiányára nem hivatkozhat az ajánlatkérő, ha a korábbiakban az ajánlott ellenszolgáltatás felett fedezetet jelzett ajánlatában. A gyakorlatban azonban a bontást követően is van lehetőség a fedezethiány kialakulására, így valódi korlátot nem jelent a megoldás.A jelenlegi ismereteink szerint a várható törvénymódosítás[…] részlet vége a válaszból.