Több áralapú értékelési szempont alkalmazása

Kérdés: A legalacsonyabb ár értékelési szempont alkalmazása esetén megadható több, árra vonatkozó alszempont különböző súlyszámokkal, vagy az ár súlyozására csak legjobb ár-érték arány alkalmazása esetén kerülhet sor, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja a súlyszámok alkalmazásának csak azon esetét szabályozza, amikor az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő több áralapú értékelési szempontot szeretne alkalmazni, azt csak abban az esetben teheti meg, ha minőségi szempont keretében alkalmazza azokat. Ugyanis többféle áralapú szempont meghatározását nem teszi lehetővé az eljárást megindító hirdetmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben nem találunk olyan rendelkezést, amely tiltaná azárváltoztatást, illetve kógensen előírná azt, hogy az árakat csak fix jelleggellehet megadni.Erre tekintettel, véleményünk szerint, a közbeszerzés, abeszerzés tárgya, illetve a megkötni tervezett szerződés jellemzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Érvénytelen ajánlat, legkedvezőbb ár

Kérdés: Ajánlatunkat az ajánlattevő érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak (meghatározott súlyú papír helyett a mi ajánlatunk attól kisebb súlyú papírt tartalmazott). Azonban ajánlati árunk nekünk volt a legjobb, ami az elbírálás szempontját képezte, tehát mi nyertük volna a tendert. Megfellebbezzük a döntést?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy már a kérdésből egyértelmű, hogyajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján jogszerűennyilvánította az ajánlatot érvénytelennek – hiszen az egyéb módon nem feleltmeg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Egybeszámítás és közbeszerzés nélküli kedvezőbb ár

Kérdés: Alapfokú oktatási intézmény vagyunk, saját konyhát is üzemeltetünk. Az élelmezésinyersanyag-felhasználásunk éves szinten kb. 20 300 000 forint. Kötelező-e közbeszerzési eljárás alá vonni az élelmezési nyersanyagok beszerzését? Eddig mindig a legkedvezőbb árajánlatot tévő szállítóktól szereztük be a különféle nyersanyagokat. Mindig kihasználjuk a különféle akciós lehetőségeket is a vásárlásnál, így tudjuk biztosítani alacsony térítési díj mellett is a jó minőségű étkeztetést. Félő, hogy a közbeszerzés miatt sokkal drágábbá és rosszabb minőségűvé válna az étkeztetés, ami miatt esetleg több tanulónk is kiesne az étkeztetésből.
Részlet a válaszából: […] Igen, a jogorvoslati fórum véleménye egyértelműen azélelmezési nyersanyagok egybeszámításának kötelezettsége egy éven belül,tekintettel arra, hogy egymással összefüggő beszerzési tárgyakról van szó,melyeket elviekben egy beszállítótól is be tudna szerezni az intézmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Kérdésfeltevés lehetősége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban egyetlen ajánlattevőként veszünk részt. Megkérdezhetjük-e az ajánlatkérőt, hogy mi az általa igényelt ármérséklés mértéke?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárásban bármiről lehet tárgyalni, ami alegjobb, legkedvezőbb szerződést eredményezi az ajánlatkérő számára. Ebbe atárgyalási tartalomba értelemszerűen az ártárgyalás is bele kell, hogy férjen,hiszen az ajánlatkérő célja az is, hogy a legkedvezőbb áron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Tárgyalásos eljárás alkalmazásának mellőzése

Kérdés: A társasházak a panelprogramban elnyert támogatás esetén a kivitelezőt többnyire a Kbt. 44. címe szerinti egyszerű eljárásban választják ki. A legutóbb megjelent 30 hirdetményt (ajánlattételi felhívást) tanulmányozva feltűnt, hogy csak egyetlen esetben élt az ajánlatkérő a tárgyalás lehetőségével. A Kbt. 299. § (3) bekezdés n) és o) alpontja értelmében a Kbt. ezt meg is engedi. A hirdetményminta [2/2006. (I. 13.) IM rendelet 14. számú melléklete] IV.1.1. pontjában kell megjelölni, hogy lesz-e tárgyalás, vagy sem. Kérdésünk az, vajon mi lehet az oka, hogy általában nem élnek a társasházak a tárgyalás lehetőségével? Van-e egyéb jogszabályi tiltása ennek, vagy csak az a magyarázat, hogy a társasházak nem járatosak a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] Több okot is el tudunk képzelni. Az egyik valóban lehet az,hogy a társasházak nem ismerik a Kbt. előírásait, és a számukra legegyszerűbb,ha nem is a legkedvezőbb eljárási szabályokat alkalmazzák. Ok lehet az is, harövid idejük van a támogatási összeg felhasználására, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlattételi felhívás értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető az ajánlattételi felhívások – például egyszerű, szerződés tárgya, II.1.2.a) Építési beruházás: "Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően" – kitétel? Extrém példa: az ÁNTSZ előírása: óvodai csoportszoba megvilágítása kevés, minimum 2000 lux legyen akkor, ha a gyerekek ott vannak. A megoldás: plusz tíz világítótest felszerelése (villanyszerelés). B megoldás: új ablak nyitása a falban (kőműves-, épületasztalos-munka) Az eljárást hogyan lehet megtámadni, megvédeni, ki dönti el, hogy melyik a jobb megoldás, ha az árajánlatok összege azonos?
Részlet a válaszából: […] Az idézett megvalósítási módnak – mint ahogyan azt afelhívásban is megfogalmazta az ajánlatkérő – bármilyen megoldás, eszköz, módmegfelel, ami teljesíti az ajánlatkérő előre, a felhívásban vagy adokumentációban meghatározott követelményeit. Erre az esetre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata

Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében nem kell a szerződést mellékelni, hanemelegendő a szerződéses feltételek ismertetése, amelyek konkretizálására atárgyalás során lesz lehetőség. Amennyiben az nem bírálati szempont, például arendelkezésre állás szintjének (99,5 százalék), vagy a kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében -, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.