35 cikk rendezése:
21. cikk / 35 Alapmennyiség kötelező lehívása opció megadása esetén
Kérdés: Egy eljárás során az ajánlatkérő a beszerzendő mennyiséget a legalacsonyabb mennyiség (alapmennyiség) és az ettől való eltérés százalékos mértékének (opció) megadásával határozta meg. A szerződés határozott időre szólt. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés hatálya alatt kötelessége lehívni az alapmennyiséget, és lehetősége van ezenkívül az opcionális mennyiség lehívására, az ajánlattevő pedig köteles az opcióval növelt teljes mennyiséget teljesíteni, ha azt az ajánlatkérő megrendelte? Ha valamelyik fél a fent leírtakat nem képes teljesíteni, a szerződés módosítását kell kezdeményeznie – a Kbt. figyelembevételével, különben a másik fél joggal fordulhat jogorvoslatért?
22. cikk / 35 Opció ellenértéke a fix mennyiség díjában
Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?
23. cikk / 35 Uniós forrásból támogatott beszerzések eltérő szabályozása
Kérdés: Uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén az általános szabályokhoz képest milyen eltérések vannak? Más-e a közbeszerzés dokumentálása – dokumentációkészítés, közzététel, szerződés, közzététel a szerződések teljesítéséről stb.?
24. cikk / 35 Terméklehívás ütemezése keretszerződésnél
Kérdés: Lehívhatók-e úgy áruk egy keretszerződésen belül, hogy az a megállapított ütemezéstől eltér, az ajánlatkérő raktárra szállítani nem tudja, és a lehívott mennyiséget ki sem fizeti, csak a szállítási ütemezés szerintit?
25. cikk / 35 Egyoldalú jogcselekmények központosított közbeszerzésben
Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?
26. cikk / 35 Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése
Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
27. cikk / 35 Ajánlati biztosíték lehívásának jogszerűsége szerződéskötés meghiúsulása esetén
Kérdés: A nyertes ajánlattevő nem tudott részt venni a helyszíni szemlén, illetve megbeszélésen, ezért nem volt bizonyos tények birtokában. Ennek következtében meghiúsult a szerződéskötés, az ajánlatkérő lehívta az ajánlati biztosítékot. Jogszerűen tette-e?
28. cikk / 35 Mennyiségmeghatározási problémák
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
29. cikk / 35 Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén
Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
30. cikk / 35 Klasszikus ajánlatkérő lehetősége keretmegállapodásra egy ajánlattevővel
Kérdés: Milyen esetben lehet a klasszikus ajánlatkérőknek egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
