527 cikk rendezése:
221. cikk / 527 Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén
Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
222. cikk / 527 Konzorciumi tag mint a beszerzés koordinátora
Kérdés: Közös ajánlattevőként megtehetjük, hogy csak a beszerzés koordinálásában veszünk részt, és erre írjuk a konzorciális szerződést is?
223. cikk / 527 Időszakonként visszatérően kötött szerződéshez kapcsolódó közzététel
Kérdés: Ismétlődő jellegű közbeszerzést milyen feltételekkel lehet közzétenni és milyen tartalmú ilyenkor a felhívás?
224. cikk / 527 Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében
Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
225. cikk / 527 Lehívás alapján legyártott termék átvételének visszautasítása
Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?
226. cikk / 527 Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
227. cikk / 527 Kivételi kör változása a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
228. cikk / 527 Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő
Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
229. cikk / 527 Közszolgáltatók keretmegállapodása
Kérdés: A Kbt. 110. §-a kifejezetten kimondja (és a törvény miniszteri indokolása megerősíti), hogy a keretmegállapodás alapján kötendő szerződések időtartama (időbeli hatálya) nem haladhatja meg magának a keretmegállapodásnak az időtartamát. Ebből az következik, hogy a keretmegállapodás alapján megkötendő (konkrét) szerződés teljesítésének még a keretmegállapodás időtartamán belül meg kell történnie. Azonban a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 289/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszolgáltatói keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során nem alkalmazandók a Kbt. 108-110. §-ai. Ebből tehát az következik, hogy jogszerűen járnak el a felek, amikor a keretmegállapodás időtartamán belül kötik meg a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából az eseti szerződést, de annak a teljesítése már túlnyúlik a keretmegállapodás időtartamán?
230. cikk / 527 Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél
Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
