Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben nem feltételezhetjük, hogy az ajánlatkérők aszámítási hibákat arra használják fel, hogy jogosulatlan előnyt adjanakkiválasztottjuknak. Ebben a felfogásban gyakorlatilag az ajánlatkérők kezébesem adhatnánk az ajánlatokat, hátha eltávolítanak belőle oldalakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Érdekes következményre hívja fel a figyelmet a kérdező. Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatásmegrendelési célra juttatott támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Átváltási szabályok közösségi értékhatárok meghatározásához

Kérdés: Honnan tudható meg, hogy a közösségi értékhatárok megállapításánál milyen átváltást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója tartalmazza az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. április 20-án megjelent közlemény értelmében (2004/C 95/4) Magyarország vonatkozásában 2004. január 1-jétől a közbeszerzési irányelvekben és ennek megfelelően a Kbt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Uniós rezsim értékhatárai forintban

Kérdés: Az uniós rezsimben az értékhatárok megadása meglehetősen bonyolult, az értékhatárokat SDR-ben, illetve euróban adja meg a Kbt. Megtudható-e, hogy a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél mi a forintmegfelelője az előzőekben meghatározott egységeknek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben SDR-ben, illetve euróban meghatározott értékhatároknak megfelelő forintértékek két forrásból ismerhetők meg. Egyrészt azok interneten a Közbeszerzések Tanácsának honlapján, az elnöki közlemények között is megtalálhatóak (www.kozbesz.hu), másrészt ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Több közbeszerzési tárgy egy eljárásban

Kérdés: Ha egy adott közbeszerzési eljárás többfajta közbeszerzésre irányul (például árubeszerzésre is és szolgáltatás igénybevételére is stb.), akkor erre milyen megállapodást kell kötni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a szerződést minden esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell minősíteni. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Vegyes beszerzések

Kérdés: Olyan beszerzésnél, amely több közbeszerzési tárgyat is magában foglal, milyen előírások szerint kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az ún. vegyes beszerzések esetében a Kbt. 28. §-a szerint kell minősíteni a szerződést. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a szerződés több – egymással azonban szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, úgy a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
11
12