215 cikk rendezése:
201. cikk / 215 Mérlegek, diplomák alakisága a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. előírja, hogy az igazolásra benyújtott dokumentumok eredetiek vagy hiteles másolatok lehetnek. Valóban szükséges hiteles másolat készítése például a mérlegek és a szakemberek diplomamásolatai esetében, hiszen ez egy-egy pályázatnál akár 150 oldal hiteles másolatot is igényel?
202. cikk / 215 Minősített ajánlattevői igazolás mint pályázati feltétel
Kérdés: A Kbt. 65-69. §-ai meghatározóak a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság vonatkozásában. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: kiköthető-e, hogy a pályázó rendelkezzen a Közbeszerzések Tanácsának minősített ajánlattevői igazolásával?
203. cikk / 215 Közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevétele
Kérdés: Egyszerűsített közbeszerzési eljárást lebonyolíthat-e az önkormányzat polgármesteri hivatala anélkül, hogy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakember ebben részt venne (a hivatal dolgozója közgazdász végzettségű)?
204. cikk / 215 Hiánypótlás lehetőségének kizárása, gyakorisága
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha nem ad lehetőséget az ajánlattevőknek hiánypótlásra? Hiánypótlási felhívásnak egy adott közbeszerzési eljárásban csak egyetlen alkalommal van helye?
205. cikk / 215 Hiteles másolat a közbeszerzésben
Kérdés: A 393. kérdésre (a Közbeszerzési Levelek 17. számában) adott válaszukban a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésre hivatkozással valamennyi igazolásra – így az éves beszámolóra is – vagy eredetiben, vagy pedig hiteles másolat formájában történő benyújtási lehetőséget fogalmaznak meg. Nem találom viszont a "hiteles másolat" fogalomnak a Kbt. szerinti eljárásoknál is alkalmazható meghatározását.
206. cikk / 215 Éves beszámoló csatolandó példánya
Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő előírás szerint az éves beszámolót eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. Más hasonló igazoláshoz képest az éves beszámolót az ajánlattevő/alvállalkozó saját maga állítja ki. Ezek alapján eredeti aláírással ellátott éves beszámoló becsatolásával vagy ennek hiteles másolatával, vagy a cégbírósági érkeztetett példány (kiegészítő melléklettel ellátott) példány csatolásával teszünk eleget a pénzügyi és gazdasági alkalmasság követelményének?
207. cikk / 215 Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
208. cikk / 215 Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt
Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
209. cikk / 215 Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt
Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
210. cikk / 215 Igazolások vagylagossága a gyakorlatban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
