244 talált állásfoglalás a mérleg kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 3. címe szerinti átalakulással egy, eddig betéti társaságként működő cég a továbbiakban korlátolt felelősségű társaságként kíván tovább működni, minden más változatlanul hagyása mellett, felhasználhatja-e a betéti társaság adatait (referenciák, pozitív mérleg szerinti eredmény stb. az elmúlt 3 évből) a korlátolt felelősségű társaság a közbeszerzési eljárásokban, alkalmasságának igazolásához? Ilyen esetben mi az igazolás módja?

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?

Kérdés: Hogyan alakul az egybeszámítási szabályok alkalmazása akkor, ha nem látható előre, hogy egy adott időszakban milyen szolgáltatásokat kell megrendelni? Mi a megoldás a probléma kezelésére például akkor, ha az előző évhez képest egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos igények eltérően alakulnak?

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!

Kérdés: Az ajánlati felhívás előírja 1 darab referencianyilatkozat benyújtását az adott termék EU-n belüli eladásáról. Mivel az ajánlattevő az elmúlt 3 évben még nem forgalmazta az adott terméket, benyújthatja-e a más európai cég nevére szóló referenciaigazolást, ha ez az európai cég nyilatkozatot ad, mint erőforrást nyújtó szervezet? Lehet-e más országban letelepedett cég erőforrást biztosító szervezet?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a szolgáltatás értékét, illetve arra szakmai (kamarai) ajánlás is létezik. Az ajánlattevőtől indokolást kért az ajánlatkérő az irreálisan alacsony ár körében. Az indokolást elfogadta annak ellenére, hogy a szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő által meghatározottnál 14 százalékkal, a szakmai ajánlásban foglaltaknál pedig 25 százalékkal alacsonyabban jelölte meg az ajánlattevő. Megállapítható-e ebben az esetben a mérték alapján, hogy az ár irreálisan alacsony?

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?