Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott mérlegelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszból: […]alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...)-végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; (...) - c) pont.A Kbt. 62. § (1a) bekezdése értelmében az (1) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, amelynek tekintetében a kizáró ok szerinti valamely helyzet fennáll, amennyiben az ajánlatkérő megállapította, hogy - az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve - az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérőnek tehát nincs teljes szabadsága a kizáró októl való eltekintés esetében, hanem abban kap nagyobb mozgásteret, hogy ha úgy véli, a gazdasági szereplő képes a teljesítésre, és hosszabb távon képes lesz megfelelni, továbbá tett annak érdekében, hogy a jövőben megfeleljen, abban az esetben mérlegelheti az ajánlat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4795

2. találat: Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszból: […]például formai szempontokra gondol a kérdező, úgy az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg formai követelményeit, az ésszerűség határain belül. Amennyiben például az ajánlatkérő a benyújtandó ajánlat papírminőségét és színét az általánostól eltérően határozza meg, úgy az ajánlattevőnek lehetősége van az ajánlatkérő aránytalan és indokolatlan formai követelményeit kifogásolni. Ennek kifogásolásakor a felhívás megtámadása során, a Kbt. általános jogorvoslatihatáridő-számításra vonatkozó szabályait kell figyelembe venni. Tartalmi példát említve: amennyiben az ajánlattevő nem a dokumentációban meghatározott beszerzési tárgyat, hanem más, nem az adott követelményeknek megfelelő árut ajánl, úgy az ajánlatkérő az ajánlatot eredménytelennek nyilvánítja. Amennyiben ezzel az ajánlatkérő nem ért egyet, úgy lehetősége van jogorvoslati fórumhoz fordulni, amelynek során úgyszintén a Kbt. általános jogorvoslatihatáridő-számításra vonatkozó szabályait kell figyelembe venni az alábbiak szerint. A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A (3) bekezdés alapján az előző, (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni - a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; - az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; - a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni - a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1600

3. találat: Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve - mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz - célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
Részlet a válaszból: […]esetben, ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, akkor az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget adhat - a kizáró okokkal, - az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására is. Ha pedig az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja. A hiánypótlásra vonatkozó további rendelkezéseket az utalt jogszabályhely (3)-(7) bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint: - a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat; - az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, ún. korlátozott hiánypótlás esetén azonban csak az ajánlati felhívásban szereplő körben; - a hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni akkor, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt, és ezt az ajánlattevő az előző bekezdés alapján sem pótolta. Ez a megoldás a korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hiszen az ajánlatkérő hibája esetén lehetőség van a reparációra, azaz az elfeledett hiánypótlásokra történő felszólításra; - ha az ajánlatkérő több hiánypótlást is megenged, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, végül - a hiánypótlás körében a jogalkotó tilalmat is meghatározott, miszerint az nem eredményezheti az ajánlatnak a közbeszerzési törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelendő tartalmi elemei módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá a törvény 66. §-ának (2) bekezdése vagy a 67. §-ának (4) bekezdése szerinti szervezet megjelölésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 903
Kapcsolódó tárgyszavak: ,