244 cikk rendezése:
1. cikk / 244 Értékelési szempont építési beruházás esetén
Kérdés: Meglevő önkormányzati épület átalakítását, bővítését és korszerűsítését tervezzük. A közbeszerzési eljárás dokumentációjának összeállítása folyamatban van. Az a kérdésünk, hogy miután tételes költségvetési kiírást fogunk kiadni, amelyet beárazva kérünk benyújtani, megtehetjük, hogy csak a vállalkozói díjakat értékeljük, és az lesz az eljárás nyertese, aki a legalacsonyabb díjat ajánlja meg?
2. cikk / 244 Elkésett részvételi jelentkezés DBR-ben
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer felállítását kezdeményeztük. Az egyik részvételi jelentkezés a részvételi határidőt követően érkezett. A beérkezett részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy a részvételi szakasz lezárását követően úgy kell tekinteni, hogy a gazdasági szereplő már jelentkezett a dinamikus beszerzési rendszerbe?
3. cikk / 244 Közbeszerzési Adattér
Kérdés: A Közbeszerzési Adattér adatai között minden EU-tagállam adata megtalálható, akkor is, ha még nem csatlakoztak az Adattérhez. Kötelező mégis az adatszolgáltatás, létezik erre már európai szabály?
4. cikk / 244 Hiányzó hirdetménytartalom
Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
5. cikk / 244 Egyes értékelési szempontok árlejtése
Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
6. cikk / 244 Értékelés folyamatának közzététele
Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?
7. cikk / 244 Aránytalanul alacsony ár
Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
8. cikk / 244 Teljesítési biztosíték igazolása
Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
9. cikk / 244 Szakember sajátos beszerzési módszerek esetén
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást kiírni, ahol a szakmai tapasztalatot jelölnénk meg alkalmassági feltételként, és pontoznánk is a többlettapasztalatot. Ez lehetséges keretmegállapodás esetén?
10. cikk / 244 Egybeszámítás
Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
