Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás alapján az egyes eljárási cselekmények elméleti szakaszokra bonthatóak. A Kbt. elméleti különbséget tesz a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények között; az utóbbi eljárási cselekményekhez a Kbt. 76. § alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalmával összefüggésben nem lehet egységes választ adni, a körülmények részletes ismerete alapján egyedileg lehet megítélni egy-egy építési beruházás egybeszámításának kötelezettségét. A részekre bontás tilalmára (korábbi szóhasználattal:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Közbeszerzési Adattér

Kérdés: A Közbeszerzési Adattér adatai között minden EU-tagállam adata megtalálható, akkor is, ha még nem csatlakoztak az Adattérhez. Kötelező mégis az adatszolgáltatás, létezik erre már európai szabály?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Közbeszerzési Adattérben egyelőre minden európai tagállam vonatkozásában az európai értékhatárt meghaladó mértékű közbeszerzési eljárások adatai érhetők el. Számos tagállam csatlakozott már az Adattérhez úgy, hogy saját nemzeti eljárásainak adatait is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Uniós eljárásrend alkalmazása

Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eldöntheti, hogy alacsonyabb értékű eljárását nem nemzeti rezsimben csak Magyarországon hirdeti meg, hanem uniós eljárásrendben, és ennek megfelelően a szigorúbb szabályokat követi.A Kbt. 21. § (1) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel taxatív módon, amely esetekben az eljárás eredménytelen.Ebben a körben az e) pont arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha egy szakaszból álló eljárásban, vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján az értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.A tűzijáték-tevékenység megrendelése a 92360000-2 Pirotechnikai szolgáltatások CPV-kódba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] A kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Jogorvoslati határidő

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a jogorvoslati határidők számításának módját szigorúan szabályozza. A határidő-számítás szempontjából a tudomásra jutás időpontja az egyik meghatározó tényező, azaz a kérelmező mikor szerzett tudomást a jogsértésről. A jogorvoslati határidők hosszúsága a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő számára az e-Certis rendszerben elérhető információ az irányadó. Belgium vonatkozásában elérhető a társadalombiztosítás, valamint a bűnügyi nyilvántartás is. Az e-Certisben országra, online és ingyenes adatbázisra érdemes keresni, úgy könnyebben meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vonatkozásában különbséget kell tenni az uniós és a nemzeti eljárásrend között. Az uniós eljárásrendben van lehetőség az egyes részeket külön kezelni az eredmény vonatkozásában, míg nemzeti rezsimben egységesen kell az eredményről szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.
1
2
3
17