Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (5) bekezdése teszi lehetővé önkéntes hiánypótlás beadását. Önkéntes hiánypótlásról akkor beszélünk, amikor egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező olyan hiányokat pótol, amelyre az ajánlatkérő nem hívta fel. Az ajánlatkérői hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekmény alapján kell megítélni, milyen célja volt az ajánlatkérőnek. Attól, hogy a fenntartásról nyilatkozott, ez a nyilatkozat összhangban van az ajánlat visszavonásával, azt nem zárja ki. Álláspontunk szerint az ajánlat visszavonása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi alkalmassági követelményt lehet igazolni pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján van lehetőség zárt ülést tartani az alábbiak szerint:„46. § (2) bekezdés: A képviselő-testületc) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...lehet találni a szükséges információt. Uniós rezsimben az e-Certis alapján szükséges kérni vagy hatósági igazolást, vagy ajánlattevői nyilatkozatot. Mivel nemzeti rezsimről van szó, a rendelkezésre álló elektronikus adatbázisok mellett az ajánlattevő saját nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] ...személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis az alá-fölé rendeltségi viszony azt feltételezi, hogy az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...való megfelelésről, majd a második lépcsőben igazolja az alkalmasságát. Így az alkalmassági követelménynek való megfelelési nyilatkozatot követő felismerés, miszerint a kapacitást biztosító szervezet mégsem felel meg az alkalmassági követelménynek, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlat elbírálása

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
Részlet a válaszából: […] ...számára azonos feltételekkel – biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az érintett ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet. A hiányok pótlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlati biztosíték elvesztése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a hatályos Kbt. 54. § (4) bekezdését: Amennyiben az ajánlattevő az EEKD-ban tett nyilatkozatát nem vagy nem megfelelően támasztja alá az igazolások benyújtása során, a Kbt. módosítására tekintettel a hatályos rendelkezések szerint nem veszíti el az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlata emiatt lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen értelmezik. Az érvénytelenség számos okból felmerülhet, ami nem eredményezheti az ajánlati biztosíték elvesztését, hiszen nem a szerződés megkötésének meghiúsulásáról van szó, hanem az érvényes ajánlattétel lehetőségének elvesztéséről, ami feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2)–(3) bekezdése alapján a referenciaigazolás kötelező tartalmi eleme az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A referenciavizsgálat fontos részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
124