Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem állószakemberek vonatkozásában kell nyilatkozatot tenni, azaz minden alvállalkozóravonatkozik a nyilatkozattételi kötelezettség, nem csak a 10 százalékotmeghaladó mértékű alvállalkozókra.A Kbt. jelenleg ismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Nyilatkozat iratokból megállapítható körülményekre

Kérdés: Miért kell olyan körülményekről nyilatkozni, amelyek a csatolt okiratokból egyértelműen megállapíthatók? (Például a cég nem áll felszámolás alatt.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint, itt érvényesül az okirati bizonyítási elv.Amennyiben a nyilatkozati tartalmat okirattal nem sikerülbizonyítani, felmerülhet a hamis nyilatkozattétel esete, amelynek komolyjogkövetkezményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szándékosság bizonyítása hamis adatszolgáltatáskor

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező kizárnia a hamisnyilatkozatot tevőt, így a szándékosságot az ajánlatkérőnek kell bizonyítania.A hamis adatszolgáltatás vagy nyilatkozattétel és a szándékosság mellettazonban szükséges, hogy mindez hatással is legyen az ajánlat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Hamis nyilatkozattétel következménye

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye a hamisnyilatkozat-tételnek? Az ajánlatkérőnek milyen és milyen irányban fennálló kötelezettsége van arra az esetre, ha az eljárásban valamely ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozása 2010. szeptember 15-étől pontosabb letta kérdéssel kapcsolatban. Tehát az ajánlatkérőnek ki kell zárnia azajánlattevőt, amennyiben a hamis nyilatkozat érinti az ajánlatérvénytelenségét, az eljárás eredményét, az ajánlat, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Hamis adatszolgáltatás meghatározása a dokumentációban

Kérdés: A dokumentációban milyen mértékben kell kitérni a hamis adatszolgáltatás meghatározására, illetve jogkövetkezményeire? A legutóbbi törvénymódosítás érintette ennek szabályozását?
Részlet a válaszából: […] ...vagy 204. § (5)bekezdése szerinti rangsorolása.A korábbi rendelkezéssel szemben, amelyben a hamisadatszolgáltatás, illetve a hamis nyilatkozattétel ténye kerültmegfogalmazásra, a módosított rendelkezés célhoz kötötten fogalmazza meg afenti körülményeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Eltérő eljárásrend igazolások benyújtásának időpontja függvényében

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban eltérő eljárásrendet nevezett meg akkor, ha az ajánlattevő ajánlatában benyújtja az igazolásokat a kizáró okok vonatkozásában, és akkor, ha nem. E körben fennáll-e a választás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nyertesajánlattevő kötelezettsége a kizáró oki igazolások benyújtása, míg az eljárásajánlati vagy részvételi szakaszában csak nyilatkozattételre kötelezhető azajánlatkérő. Mivel a törvény nem kötelez az igazolások korábbi benyújtására,így semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
Részlet a válaszából: […] ...külön meg kell jelölnie azokata dokumentumokat, amelyek tekintetében a nyilatkozat valódiságát vizsgálja,azaz amelyeknél a hamis nyilatkozattételnek relevanciája van.Az ajánlatkérő által összeállított dokumentációnak azajánlati felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Tájékozódási kötelezettség "kezelése"

Kérdés: Az ajánlattételi felhívás kötelezte ajánlattevőket, hogy tájékozódjanak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, melyeknek a teljesítés helyén, illetve a szerződés teljesítésekor meg kell felelniük, megjelölve az illetékes hatóságokat, de egyéb információt nem adva. Ehhez képest jelentsük be/igazoljuk, hogy tájékozódtunk, vagy mit tegyünk és milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...kérésével a Kbt. 55. § (3)–(4) bekezdésébenfoglaltaknak kívánt megfelelni, mellyel kapcsolatban az ajánlattevőnek különnyilatkozattételi kötelezettsége nincs, feltéve ha az ajánlatkérő mindezt különesetleg nem írta elő.A fentiekben utalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Igazolási-nyilatkozattételi kötelezettség külföldi bankszámla esetén

Kérdés: Külföldi bankszámlaszámot pénzügyes kollégáim szerint sem a cégbírósághoz, sem az APEH-hoz nem kell bejelenteni. Amennyiben a pénzügyi alkalmasságot pénzintézeti igazolással kell alátámasztani, a külföldi bankszámlaszámokat (pénzforgalmi számlákat) fel kell-e tüntetnünk a bankszámlaszámainkról szóló nyilatkozatunkon, és be kell-e hozzá szereznünk a külföldi pénzintézet igazolását?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetmények általában úgy szólnak,hogy valamennyi bankszámláról nyilatkozni kell, és a banktól igazolástbemutatni. Ugyanakkor a külföldi bank nem kell, hogy acégnyilvántartásban szerepeljen, hiszen adatot az OCCR csak a banktól fogad el,ajánlattevőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ésjelenleg hatályos Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja megengedő szabályozásttartalmaz, mivel lehetővé teszi a forgalomra vonatkozó nyilatkozattételesetében azt, hogy az időtartam igazodjon az adott gazdasági társaságlétrejöttének időpontjához, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
1
12
13
14
15