209 cikk rendezése:
91. cikk / 209 Magyar nyelvű fordítás eltérése idegen nyelvű okirattól
Kérdés: Ha az idegen nyelvű okirat magyar nyelvű fordítása az idegen nyelvű okirat tartalmától eltér, melyik tartalom az elfogadható, illetve mi ennek a jogkövetkezménye az ajánlat elbírálása vonatkozásában?
92. cikk / 209 Kizáró okokkal kapcsolatos változások
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
93. cikk / 209 Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz
Kérdés: A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
94. cikk / 209 Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében
Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat kiadásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
95. cikk / 209 Közjegyzői sorrendcsere korrigálása
Kérdés: Mi történik, ha a sorsolást követően a közjegyzői okiratban a közjegyző felcserélte a sorrendet, de ez csak az utólagos ellenőrzés során derül ki?
96. cikk / 209 Okiratok érvényessége kiírás többszöri módosítása esetén
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan merült fel az alábbi kérdés – mivel már másodszor módosították a kiírást és így a beadási határidőt is. Azokon a nyilatkozatokon, igazolásokon túl, amelyeknél az ajánlati felhívásban meghatározott, hogy például 30 vagy 60 napnál nem lehetnek régebbiek, a többi nyilatkozat, igazolás (gazdasági és műszaki feltételek esetén) a beadási határidőhöz képest hány napnál ne legyen régebbi? Például a referenciaigazolások, referencialevelek stb.
97. cikk / 209 Ajánlattevők érintettsége az e-közbeszerzésben
Kérdés: Az ajánlattevőket mennyiben érinti az e-közbeszerzés? (Kérem a vonatkozó előírások tételes felsorolását!)
98. cikk / 209 Nyilatkozat kizáró okokról
Kérdés: A jelenlegi Kbt.-szabályok szerint az ajánlathoz be kell nyújtanom a kizáró okok hiányát igazoló okiratokat, vagy elég csak nyilatkozni?
99. cikk / 209 Elektronikus dokumentumok bekérése
Kérdés: Elektronikus cégeljárásban a digitális tértivevényen nem szerepel, hogy azt mely cégügyben adták be. Mi értelme annak, hogy az ajánlatkérők rendre megkívánják ennek csatolását? Különösen akkor, amikor a benyújtott cégiratok bárki részére nyilvánosak.
100. cikk / 209 Dokumentációkészítési kötelezettség építési beruházásoknál
Kérdés: A 162/2004-es kormányrendelet I. számú melléklete szerinti dokumentáció elkészítése csak engedélyköteles beruházások esetén kötelező? (Figyelemmel az 1. számú melléklet I/1 részére, mely szerint a dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatóságiengedély-okirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.)
