Találati lista:
71. cikk / 214 Bontáson készült okiratok
Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
72. cikk / 214 Uniós államban székhellyel rendelkező ajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettsége
Kérdés: Uniós tagállamban van a székhelyünk, egy Magyarországon meghirdetett tenderen szeretnénk indulni. A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő – a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró okok kivételével – a kizáró okok fenn nem állásának igazolására elfogadja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplés tényét. Mi ezt a tényt igazolhatjuk? Ha igen, akkor milyen okirattal? Vagy tételesen be kell mutatnunk, hogy nem állunk kizáró ok hatálya alatt?
73. cikk / 214 Kbt.-változások 2015-ben
Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
74. cikk / 214 Teendő fordítás minimális mértékű eltérése esetén
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha teljesen jóhiszeműen úgy nyilatkozunk, hogy az idegen nyelvű irathoz beadott – nem hiteles – fordítás tartalma megfelel az eredeti tartalomnak, de az minimális mértékben mégis eltért attól, csak ezt nem vettük észre?
75. cikk / 214 Szerződő felek közös ajánlattételnél
Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
76. cikk / 214 Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
77. cikk / 214 Sportegyesület beszerzése
Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?
78. cikk / 214 Idegen nyelvű dokumentumokra vonatkozó előírások
Kérdés: A jelenleg hatályos szabályok szerint az idegen nyelvű okirat vonatkozásában milyen fordítás fogadható el? Hiteles vagy akár egyszerű is? Az ajánlattevő ellenőrzi a fordítás helyességét? Milyen eszközökkel?
79. cikk / 214 Környezetvédelmi termékdíj a közbeszerzésben
Kérdés: A környezetvédelmi termékdíjat az ajánlattevő vagy az ajánlatkérő fizeti meg? Az benne van az árban?
80. cikk / 214 Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után
Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
