Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott önkormányzat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszból: […]magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80 százaléka a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;- az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;- az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20 százaléka származik a nyílt piacról.Mivel az in-house feltételrendszernek nem része, hogy az érintett gazdasági társaság egyébiránt már rendelkezzen referenciával az adott területen, vagy más egyéb formában adminisztratív módon alkalmas legyen a feladat ellátására, így magának a tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy megbízza-e saját cégét in-house keretrendszerben a kivitelezés elvégzésére. Ebben a formában arról kell meggyőződni, hogy a saját gazdasági társaság akár alvállalkozók bevonásával képes-e a feladat ellátására - az ajánlatkérő felelőssége. Fontos ugyanakkor, hogy a közbeszerzési szabályozás szerint abban az esetben, ha magának a saját cégnek is alvállalkozót kell bevonnia, akkor azt csak közbeszerzés keretei között teheti meg. Ez azt jelenti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4094

2. találat: 459/2016. kormányrendelet hatálya

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 4. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése során - a rendeletben foglaltak szerint jár el - kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése.A kormányrendelet a Kbt. 195. §-ának (1) bekezdésére hivatkozik, mely az alábbi ajánlatkérőkre vonatkozik:A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezése és lefolytatásának központi ellenőrzése, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint e szervezetek közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási koncessziói módosításának engedélyezése, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezése a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata.Ebbe a körbe az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3979
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet a válaszból: […]szervezeti működésének, tevékenységének szabályozása olyan norma, mely általános értelemben rögzíti, kinek a hatáskörébe tartozik ez a tevékenység. A Közbeszerzési Szabályzat a speciális szabályozást rögzíti, mely utal az eljárás lefolytatására, felelősségi rendre, bevont személyek, szervezetek felelősségi rendjére, dokumentálási rendre, tehát sokkal részletesebben fogalmaz, mint a jogalkotási törvény.A jogalkotási törvény 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a törvény hatálya- a jogszabályokra, valamint- a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz)terjed ki.A (4) bekezdés szerint a törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. § (1) bekezdése, a 16. §, a 18-20. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.A jogalkotási törvény 23. § (4) bekezdésének j) pontja alapján normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.A 24. § (1) bekezdés pedig akként szól, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3798
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül - mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban -, a cég a különböző beszerzéseknél - árubeszerzés, szolgáltatás -, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszból: […]tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; - a közalapítvány; - a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; - az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; - az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; - az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; - a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet - a)-k) pontok. Esetünkben az adott cég a h), i) vagy j) pont alapján kerülhet a Kbt. hatálya alá. Amennyiben azonban létrehozataláról nem jogszabály rendelkezik - h) pont -, nem közérdekű, illetőleg ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység céljából hozták létre - i) pont -, vagy az önkormányzat nem alaptevékenysége ellátására hozta létre, úgy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Tehát tekintettel a létrehozatal, illetőleg tevékenysége körülményeire, az érintett cégnek magának kell eldöntenie, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A hatály alá tartozás tehát 100 százalékos mértékű állami tulajdon esetében sem automatikus. [A 2/A. § szerinti gazdálkodó szervezetek Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket - a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2193

5. találat: Kötbérigény kötelező érvényesítése

Kérdés: Van-e az (önkormányzati) intézménynek kötbérigénylési kötelezettsége a szerződés késedelmes teljesítése, illetve meghiúsulása esetén? Ha igen, milyen jogszabály kötelezi erre?
Részlet a válaszból: […]bekezdése alapján nem mondhat le, csak abban az esetben, ha azt törvény vagy helyi önkormányzati rendelet lehetővé teszi, a következők szerint. Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés: - a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik; - ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan, valamint - a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdése szerinti vagyonkezelésbe adására. A (2) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1549

6. találat: Önkormányzati bizottságok kiadásainak egybeszámítása

Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerinti eset kivételével -, és - beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá - rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A Kbt. sokat idézett 40. § (2) bekezdése alapján a reprezentációs költségek azonos rendeltetésűnek minősülnek, amelyhez az igénybe veendő szolgáltatások feltehetően egy szolgáltatótól is igénybe vehetők, azaz egy szerződéssel is lefedhetők. Egy önkormányzat valamennyi bizottsága az önkormányzathoz tartozik, így az igényeik szerinti beszerzéseket az önkormányzat szintjén összeadódnak. Egy éven belüli reprezentációs célú kiadások tehát az előbbi feltételek mellett egybeszámítandók, tekintettel a bizottságok munkájának hasonló jellegére (nincs külső ülés stb.). A házon kívül tartott események rendeltetése az érdekes, illetve hogy egy szerződés keretében is meg lehet-e oldani az eseményekhez kötődő szolgáltatások beszerzését. Ha elviekben létezik olyan cég, amely vállalja a bizottságok részére történő szolgáltatást, de a házon kívül felmerülő eseményeket is képes támogatni, akkor egybe kell számítani az ahhoz kapcsolódó kiadásokat. A vendéglátó-ipari[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1546
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közműszolgáltatást végző önkormányzat beszerzésének rendje

Kérdés: Ha egy önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató helyett a tulajdonos önkormányzat végzi a közbeszerzést, akkor a normál vagy a különös eljárás rendje szerint jár el?
Részlet a válaszból: […]közszolgáltatásnak minősülő - tevékenységnek. Amennyiben nem, akkor az önkormányzatnak az általános eljárásrend szerint kell a közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Amennyiben igen - azaz ivóvízzel, energiával, közlekedéssel vagy postai szolgáltatással kapcsolatos tevékenységet jelent a közműszolgáltatás -, a továbbiakban azt kell vizsgálnia, hogy az adott közbeszerzés beszerzési tárgya milyen rendeltetésű, az az önkormányzat melyik tevékenységének ellátásához szükséges, esetleg vegyes jellegű, rendeltetésű-e. Ha ugyanis az adott közbeszerzési tárgy kizárólag a közszolgáltatásnak minősülő közműszolgáltatáshoz kapcsolódik, annak ellátásához szükséges, akkor az önkormányzatnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1360
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
Részlet a válaszból: […]szerződés érteke a rá vonatkozó releváns közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja), közbeszerzési eljárásban választhat szerződő partnert a maga számára; - abban az esetben, ha a kft. a 22. § (1) bekezdés alapján nem alanya a Kbt.-nek, akkor azt kell vizsgálni, hogy az önkormányzati pénzátadás támogatásnak minősül-e a Kbt. fogalomrendszerében. Támogatás a Kbt. 4. § 34. pontja alapján: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást. Amennyiben az átadott pénzeszköz támogatásnak minősül, akkor a kft. közbeszerzési alanyiságát - a beszerzési/szerződési értéktől függően - vagy a Kbt. 22. § (2) bekezdésének b) pontjára vagy a 241. § b) pontjára, vagy a 293. § b) pontjára tekintettel kell megállapítani, és a megállapítástól függően kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, illetve anélkül, közvetlenül szerződni. [A közbeszerzési törvény 22. § (2) bekezdésének a)-b) pontja szerint a törvény IV. fejezete alkalmazásában - a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében - ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is (kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget) - amelynek a 25. § (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatásmegrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja; - amelynek a törvény IV. fejezete szerinti közbeszerzését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból és az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja, vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják. A Kbt. 241. § a)-b) pontjai szerint a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó VI. fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: - a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1330
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet - X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszból: […]megbontását a közbeszerzés nem tudja kezelni, illetőleg a Kbt. megkerüléséhez vezetne, ha a becsült érték ellenére közösségi rezsim helyett nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra az eljárás, mert - mint az a kérdésből látható - több intézmény részére történik a beszerzés. Ezt hasonlóképpen kell értelmezni, mint a közös ajánlattétel esetét. Tehát a beszerzendő mennyiség összes becsült értéke számít. A helyben központosított közbeszerzés esetében ugyanakkor az önkormányzat részéről a Kbt. 17/B. §-a értelmében ez egy jogosultság, azaz az önkormányzat rendeletet alkothat arról, hogy mely szervezet folytatja le mások nevében, milyen költségvetési szervek részére, és nem utolsósorban milyen áruk, szolgáltatások tekintetében a beszerzési eljárást. Ebben az esetben más nevében fogja lebonyolítani az eljárást ajánlatkérő, aki/amely a törvénymódosítás indokolása ellenére a Kbt. alapján akár független szerv, tanácsadó is lehet. Összességében tehát nem intézmények teljes központosításáról van szó, hanem meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1326
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Önkormányzatok rendeletalkotási jogköre

Kérdés: A 2006. évi CXXXV. törvény új 17/B. §-sal egészíti ki a Kbt.-t, amely szerint az önkormányzatok rendeletalkotási jogkört kapnak. Mire vonatkozik ez a jogkör?
Részlet a válaszból: […]központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; továbbá - meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét. A fentiekben ismertetett megoldást úgy kell elképzelnünk, mint a központosított közbeszerzés kisebb léptékű megvalósítását. Azaz a helyi önkormányzatnak az új előírások alapján lehetősége nyílik saját rendeletet alkotni arra vonatkozólag, hogy hogyan kívánják centralizálni beszerzéseik egy részét. Gondolunk itt például arra, hogy az érintett helyi önkormányzat saját intézményei vonatkozásában egységesen szerzi be az épülettakarítást mint szolgáltatást, vagy az irodaszer-beszerzést keretmegállapodásos eljárásban bonyolítja le, ahol az egyes intézményeknek a keretmegállapodásos partnereket kell hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg közvetlen ajánlattételi felhívás alkalmazásával "beszerezni". A módszer megkönnyíti az érintett intézmények dolgát, és egyben méretgazdaságossá is teszi a beszerzést. Lehetőséget nyújt a centralizációra emellett olyan módon is, hogy a helyi önkormányzat nem kötelezi intézményeit, hanem lehetőséget nyújt számukra a csatlakozásra, amelynek kereteit kell, hogy tartalmazza az önkormányzati rendelet. Felhívjuk a figyelmet, hogy érdemes a rendszer kialakítása során figyelembe venni a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletet is, amely mind az önkéntes csatlakozás, mind pedig a kötelezően az alanyi hatály alá tartozó szervezetekre vonatkozólag részletesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1314
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést