Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

11 találat a megadott öntisztázás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Többszöri öntisztázás lehetősége
Kérdés: Az öntisztázás szabályait ismerem, de nem tudom, hogy lehet-e többször öntisztázni, ha egyszer nem sikerül? Mennyit kell várni? Hol érhetem el a határozatokat vagy végzéseket, amelyek az elutasításról szólnak?
Részlet a válaszból: […]alábbiak szerint:"Ha a kérelmet a Hatóság - vagy a Hatóság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per során a bíróság - határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani."A jogszabály egyértelműen nem tiltja a többszöri öntisztázást, melyre akkor érdemes sort keríteni, amikor már valódi intézkedéseket hozott a gazdasági szereplő, melyeket igazolni is tud kérelmében. Az elutasítás tartalmazza azokat az aggályokat, melyek értelmezését követően pontosabban tudja a gazdasági szereplő, milyen jellegű intézkedéseket hiányol a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4628
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Az öntisztázás új szabálya
Kérdés: Szükséges-e, hogy az öntisztázás során elismerje az ajánlattevő, amit tett, vagy lehetősége van arra, hogy peres eljárásban védje érdekeit, párhuzamosan az öntisztázással? Van változás ennek megítélésében vagy szabályozásában?
Részlet a válaszból: […]kizáráshoz - az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóságnak a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy az annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát - Kbt. 64. § (1) bekezdése.Nem kizárt tehát, hogy az intézkedések, melyeket az érintett gazdasági szereplő hozott, megfelelnek a Közbeszerzési Hatóság számára. Ténykérdés, hogy ellentmondásos, ha a gazdasági szereplő jogorvoslati eljárást kezdeményez, miközben olyan intézkedéseket hoz, melyek alátámasztják, hogy ő maga is érzi, nem tett meg mindent a múltban a kizáró ok vonatkozásában. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a jogorvoslat kezdeményezése a bírság mértékét, vagy annak jogi megítélése kismértékű módosítását érinti, azaz valójában a jogorvoslatban önmagában el is ismeri a gazdasági szereplő a saját felelősségét. Nem jelenthető ki tehát, hogy minden esetben terhelné az öntisztázás folyamatát a zajló peres eljárás, hiszen egyrészt ezt a szabályozás sem zárja ki, másrészt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4624
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Megbízhatósági határozat figyelembevételének mellőzése
Kérdés: Az öntisztázással kapcsolatban egy előadáson hallottam egy uniós ügyről. A magyar gyakorlatot ismerem, de az EUB-t nem, kérem, írjanak erről röviden. A kérdésem, hogy rendben van-e az, ha valaki a megbízhatósági határozatot nem veszi figyelembe?
Részlet a válaszból: […]bíróság szerint az ajánlatkérő szerv számára azon határozat továbbítása, amely megállapítja a versenyszabályok ajánlattevő általi megsértését, és ugyanakkor ez utóbbira engedékenységi szabályt alkalmaz azzal az indokkal, hogy az együttműködött a versenyhatósággal, főszabály szerint elegendőnek kell lennie annak az ajánlatkérő szerv számára való bizonyításához, hogy e gazdasági szereplő a hatósággal együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és körülményeket, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a német rendszerben nem hatóság dönt az érintett ajánlattevő megbízhatóságáról és kizáró ok hatálya alá tartozásáról. Tehát az ügy nem arról szól, hogy már döntött egy hatóság az érintett ajánlattevő öntisztázásáról, hanem arról, hogy maga az ajánlatkérő dönt az ajánlattevő kizáró ok hatálya alá tartozásáról.Erre utal, hogy "mivel az ajánlatkérő szerv azt is kérheti a gazdasági szereplőtől, hogy nyújtsa be azon intézkedések bizonyítékát, amelyeket elfogadott, és amelyek megakadályozhatják a megállapított jogsértés további előfordulását, meg kell jegyezni, hogy az ajánlatkérő szerv e gazdasági szereplőtől megkövetelheti, hogy szolgáltasson olyan ténybeli elemeket, amelyek bizonyíthatják, hogy az általa hivatkozott intézkedések valóban megfelelőek a kifogásolt magatartás továbbiakban való előfordulásának az elkerüléséhez, figyelembe véve azon különleges körülményeket, amelyek között az említett jogsértéseket elkövették. Az a körülmény, hogy a gazdasági szereplőtől e tekintetben megkövetelt bizonyítékokat a versenyhatóság a vizsgálata keretében már kérte, önmagában nem igazolja, hogy a gazdasági szereplőt mentesítsék e bizonyítékok ajánlatkérő szervnek való benyújtása alól, kivéve, ha azon tények és körülmények, amelyeknek a bizonyítását így kérték, kellően egyértelműen következnek a gazdasági szereplő által szolgáltatott más dokumentumokból, különösen a versenyszabályok megsértését megállapító határozatból."Ezt az értelmezést erősíti, mely szerint "a 2014/25 irányelv 80. cikkét a 2014/24 irányelv 57. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amely azon gazdasági szereplőtől, amely releváns kizárási ok fennállása ellenére megbízhatóságát kívánja bizonyítani, megköveteli, hogy nemcsak a nyomozó hatóságokkal, hanem az ajánlatkérő szerv saját feladatkörében ez utóbbival is aktívan együttműködve átfogóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4545
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága
Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszból: […]pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróságnak a 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a tevékenység végzésétől a jogi személyt. Az n) pontra a kivétel nem utal, azaz a Tpvt. 11. §-a szerinti kartell miatt elmarasztalt gazdasági szereplő kezdeményezheti az eljárás indítását. A közbeszerzési jogi szabályozás keretében tehát lehetőség van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Az f) pont alapján az a gazdasági szereplő, akinek/amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon a c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4515
5. találat: Nem alkalmazott jogi rendelkezés hatályon kívül helyezése
Kérdés: Mi volt az indoka a Kbt. 62. § (5a) bekezdése hatályon kívül helyezésének 2020-tól?
Részlet a válaszból: […]került sor, és várhatóan nem is fog, mivel a tapasztalatok alapján az öntisztázás lehetősége hatékonyan képes kezelni azokat a helyzeteket is, amelyek esetére a Kbt. 62. § (5a) bekezdése rendelkezik. Mivel a kormánydöntés nem tipikus megoldás ilyen helyzetekben, sokkal egyértelműbb,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4463
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén
Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszból: […]fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.Az öntisztázást a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja, azaz nem a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy például hamis adatszolgáltatás esetében kitér-e a megbízhatóságot megállapító határozatában a KH az eset körülményeire, amikor a döntését meghozza.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján, a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével, bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A (2) bekezdés rendelkezése szerint, ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.Mivel ilyen ügy már járt a KH előtt, így nem csak általános értelemben támaszkodhatunk a Kbt. szabályaira. Az öntisztázásról szóló, mindenféle ügyszámot nélkülöző határozatban, mely az Optimum Solar Kft.-re vonatkozik, például épp azt kifogásolja az érintett, hogy későn szerzett tudomást a hamis adatszolgáltatásról, tehát ha úgy tetszik, az öntisztázással ezt a késedelmes helyzetet is rögzíti, és szeretne a jogaival élni. A határozatban azonban részletesen nyilatkozik arról, hogy mit tett annak érdekében, hogy hasonló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4063
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban
Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet a válaszból: […]kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A 64. § (2) bekezdése továbbá rögzíti, hogy a határozatot az egységes európai közbeszerzési dokumentummal együtt kell benyújtani, azaz az ajánlattétellel egyidejűleg. Nincs tehát arra lehetőség, hogy az ajánlattevő a bírálati szakaszban nyújtsa be megbízhatósági határozatát, annak az ajánlattételkor már rendelkezésre kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4009
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében
Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszból: […]szabálya, sokkal kevesebb kötelezettség terheli az ajánlatkérőket a kizáró okok előírása vonatkozásában.Az öntisztázás mind az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő esetében releváns. Hiszen a kizáró oki alkalmasság igazolása mellett ajánlatkérő és részvételre jelentkező esetében az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek csak nyilatkoznia kell, míg az alvállalkozók vonatkozásában az ajánlatkérőnek kell nyilatkoznia az általa közvetlenül bevont alvállalkozóról a kizáró okok vonatkozásában. Amennyiben a Hatóság öntisztázza, úgy a későbbiekben a kizáró ok fennállása ellenére sem zárható ki az érintett gazdasági szereplő az eljárásból vagy a teljesítésből.A Hatóság azt vizsgálja, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát, tehát nem merül fel elsődleges kérdésként, hogy más hatóság határozatát kell esetleges felülvizsgálni öntisztázás keretében.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését. Az öntisztázás módja, hogy a jogerős hatósági határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani. A Közbeszerzési Hatóság egyben közzéteszi a sikeres öntisztázásokat is a honlapján, mely öntisztázások számossága folyamatosan nő. A sikertelen eljárásokat, kezdeményezéseket nem hozza nyilvánosságra a hatóság.Az öntisztázás hazai gyakorlata alakulóban van. A Hatóság a hangsúlyt elsősorban az igazolásokra, a megfelelő érvek felhozatalára helyezi. A megbízhatóság egyik alappillére a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy megfelelő iratokkal, ötletekkel, tevékenységekkel igazolja az ajánlattevő megbízhatóságát.Az ismert esetekből megállapítható, hogy míg egy munkaügyi bírság esetében a biztonságos termelés, munkavédelem érdekében tett valódi tevékenységet hihetően alátámaszthatják, miszerint a későbbiekben nem történik hasonló fiaskó, de ugyanez a kérdés egy komoly kartellt követően legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3897
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszból: […]jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely- egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott;- tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Azon kizáró okok, melyek alól enged öntisztázást az új szabályozás, minden más kizáró okra vonatkoznak. Tehát esetünkben a 63. § (1) bekezdés a) pontjában jelzett kizáró ok alól elvileg történhet öntisztázás. De legyen szó bűncselekmény elkövetéséről, csődeljárásról, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől való eltiltásról, hamis adatszolgáltatásról, közbeszerzési eljárás jogtalan befolyásolásáról, offshore-tulajdonosról, bevándorolt jogszerűtlen foglalkoztatásáról, összeférhetetlenségről vagy kartellről, minden egyéb alól lehetőség van öntisztázásra.Az öntisztázásra az alábbi előírások vonatkoznak:- a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát;- ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani - Kbt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése.Egy esetleges munkaügyi bírság esetében tehát igazolni kell a gazdasági szereplő megbízhatóságát, valamint bemutatni azokat az intézkedéseket, melyeket a Hatósághoz benyújtott öntisztázásra vonatkozó kérelem kezdeményezését megelőzően tett a gazdasági szereplő annak érdekében, hogy több hasonló eset ne forduljon elő működése során.Az öntisztázás mind az ajánlattevő, mind a részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő esetében releváns. Hiszen a kizáró oki alkalmasság igazolása mellett az ajánlatkérő és a részvételre jelentkező esetében az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek csak nyilatkoznia kell, míg az alvállalkozók vonatkozásában az ajánlatkérőnek kell nyilatkoznia az általa közvetlenül bevont alvállalkozóról a kizáró okok vonatkozásában. Amennyiben a Hatóság öntisztázza az érintettet, úgy a későbbiekben a kizáró ok fennállása ellenére sem zárható ki az érintett gazdasági szereplő az eljárásból vagy a teljesítésből.A Hatóság az öntisztázásra irányuló eljárásban azt vizsgálja, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését mérlegelés nélkül.Az öntisztázás módja, hogy a jogerős hatósági határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani. A Közbeszerzési Hatóság egyben közzéteszi a honlapján a sikeres öntisztázásokat is, mely öntisztázások számossága folyamatosan nő. A sikertelen eljárásokat, kezdeményezéseket nem hozza nyilvánosságra a Hatóság.Ez idáig egy munkavédelmi bírsággal kapcsolatos sikeres öntisztázás volt hazánkban, ennek rövid összefoglalóját - amely véleményünk szerint gyakorlati segítséget nyújthat a kérdésben szereplő kizáró ok megvalósulása esetén az öntisztázás folyamatában - az alábbiak szerint közöljük. A részletes határozat a www.kozbeszerzes.hu portálon, a Megbízhatósági Határozatok között érhető el.Case 1: STRABAG Property and Facility Services1.1 Kizáró okKérelmező munkavállalója 2015. május 7-én a munkáltató telephelyén végzett villamos karbantartási tevékenység közben munkabalesetet szenvedett. A balesetet kiváltó okokat a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelelően kivizsgálta. A Munkavédelmi Hatóság a tényállás tisztázása céljából helyszíni szemlét tartott, melynek eredményeként munkavédelmi bírságot szabott ki. A bírságösszeg meghatározása során a Munkavédelmi Hatóság bírságcsökkentő körülményként értékelte a kérelmezőnek a tényállás feltárását segítő magatartását, valamint azt, hogy a veszélyeztetés megvalósulásában, illetve a munkabaleset bekövetkezésében a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott.Ennek megfelelően kérelmező a - kérdésben is érintett - Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt állt.1.2. Megbízhatóság igazolásaKérelmező a következőkkel igazolta megbízhatóságát:a) OktatásokKérelmező a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása céljából részletes Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik, amely külön fejezetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3886
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Öntisztázás a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)
Részlet a válaszból: […]esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.A szabályozás szerint öntisztázásra a Kbt. 62. és 63. §-ában szabályozott kizáró okok fennállása esetén van lehetőség és szükség akkor, ha az érintett gazdasági szereplő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést kíván tenni közbeszerzési eljárásban. Nincs lehetőség öntisztázásra a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott kizáró okok esetén.Ahhoz, hogy egy adott közbeszerzési eljárásban akár ajánlattevőként, akár részvételre jelentkezőként részt vehessen egy kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő, a 62. § szerint igazolnia kell "megbízhatóságát". A megbízhatóság igazolásához kérnie kell a Közbeszerzési Hatóság 188. §-ban szabályozott eljárásának lefolytatását, amely eljárásban a Hatóság megvizsgálja, hogy a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják-e a megbízhatóságát.Az eljárást a kizáró okkal érintett gazdasági szereplőnek kell a Hatóságnál kérelmeznie, és a kérelemmel együtt be kell nyújtania azokat a bizonyítékokat, amelyek a saját hatáskörben megtett intézkedéseit mutatják be a Hatóság számára.A bizonyítékoknak az alábbiakat kell tartalmaznia, azaz a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplőnek az alábbiakat kell igazolnia:- a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt megtérítette vagy arra kötelezettséget vállalt;- az illetékes hatóságokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3803
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést