117 cikk rendezése:
101. cikk / 117 Díjfizetési kötelezettség hirdetmény-ellenőrzésért
Kérdés: Miért kell most is hirdetmény-ellenőrzési díjat fizetnem, amikor már nem kötelező igénybe venni azt?
102. cikk / 117 Hamis nyilatkozattétel következménye
Kérdés: Mi a jogkövetkezménye a hamisnyilatkozat-tételnek? Az ajánlatkérőnek milyen és milyen irányban fennálló kötelezettsége van arra az esetre, ha az eljárásban valamely ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett?
103. cikk / 117 "Kartellezés" mint kizáró ok
Kérdés: A kartelezéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy azok a cégek, amelyek emiatt büntetést kaptak, indulhatnak-e közbeszerzési pályázaton, vagy ez a kizáró okok közé tartozik? (Melyik paragrafus írja le ezt?) Illetve a kiírás támadható-e valamilyen formában, ha ezt a törvényi hivatkozást nem tartalmazza (a kizáró okok között)?
104. cikk / 117 Vételi opció meghatározása
Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?
105. cikk / 117 Elektronikus aukció
Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?
106. cikk / 117 Megszűnt kizáró ok
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?
107. cikk / 117 Szerződésteljesítés védettmunkahely-teremtési program keretében
Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés teljesítése védettmunkahely-teremtési program keretében történik?
108. cikk / 117 Ajánlat opciós mennyiségre
Kérdés: Mit jelent az, ha az ajánlatkérő ún. opciós mennyiségekre kér ajánlatot? Van-e erre jogszerűen lehetőség? Mi a teendő, ha ez egy adott ajánlatkérő esetében rendszeres? Ha emiatt kár éri az ajánlattevőt, hová fordulhat jogorvoslatért?
109. cikk / 117 Opció jelentése a közbeszerzésben
Kérdés: Mit jelent a dokumentációban az a pont, miszerint bejelölhető, hogy van-e vételi jog (opció) adott esetben vagy nincs? Mit jelent itt ez a jogintézmény közbeszerzési szempontból?
110. cikk / 117 Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése
Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?