Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban - az irányelvek szerint - nem így volt.
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. valóban liberálisan közelít az árlejtéskérdésköréhez, és nem veszi figyelembe az irányelvek megszorító szabályait.Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és aszolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésieljárásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályban lévő törvény hatályba léptetőrendelkezése valóban azt eredményezte, hogy van olyan szerződés, melynekteljesítésről szóló tájékoztatójának közzététele ellenszolgáltatás-köteles.Mivel a hirdetmény-ellenőrzés jelenleg nem kötelező, melyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Koncessziós szerződés meghosszabbíthatósága

Kérdés: Települési önkormányzatunk a tulajdonában lévő vízi közművek, vízellátás, szennyvízkezelés, valamint működtetés jogát 10 évre koncessziós pályázat nyertesének átengedte. A szerződés 2010-ben lejár. Alkalmazható-e az 1991. évi koncesszióról szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdése, és az ágazati törvény megengedi-e a koncessziós szerződés meghosszabbítását?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi XVI. törvény lehetővé teszi a koncessziósszerződés egy alkalommal történő meghosszabbítását az alábbiak szerint.A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető,melynek leghosszabb ideje harmincöt év.Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházásra vonatkozó, azt közvetlenül érintőszabályozás az alábbiak szerint változott a közbeszerzési törvényben.Meghatározásra került a közmegrendelés fogalma, mely a 243.§ h) pont alapján kivételnek minősül, ha az építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Egybeszámítás konzorciális részvétel esetén

Kérdés: Hét társintézmény konzorciumi pályázatot nyújt be egy TÁMOP-pályázati felhívásra. Ennek keretében egy portálszolgálat kifejlesztésére vállalkoznának, melynek becsült értéke 44 000 000 forint. Ezt egy közbeszerzési eljárásban le lehetne bonyolítani. Ehhez azonban kapcsolódik minden intézménynél egy interfész készítése, mely ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi rendszereiket illeszteni tudják. Az intézményeket hét különböző cég menedzselné ebben, intézményenként a kivitelezés 1,5-4,7 M Ft-ig terjedne. Kérdéseink: 1. Az egybeszámítási szabály ilyen konzorciális pályázatnál is érvényes-e? Azaz ha külön-külön intézményenként nézzük a megvalósítandó feladatokat - az interfészről van most csak szó -, nem szükséges közbeszerzési pályázat kiírása, együttesen tekintve viszont igen (kb. 20 M Ft). 2. Ha egybe kell számolni - csak az interfésszel kapcsolatban -, a szabály egy feltétele kritikus: a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Miután különböző rendszerekről van szó, egy cég nem ismer mindent, nincs olyan felkészültsége. Ezt valamilyen módon nyilván szükséges bizonyítani. Van erre valamilyen elfogadott eljárás, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság is akceptál adandó alkalommal? 3. A portálszolgáltatás elkülöníthető-e egyáltalán az előzőktől? Vagy szükséges együtt tekinteni a portálszolgáltatás és a hozzáférés kialakításának becsült értékét? (Utóbbi esetben kb. 64 M Ft a becsült érték.)
Részlet a válaszából: […] Igen, él az egybeszámítási szabály egy-egy projektrészre is,nincs lehetőség az egyes intézményekhez tartozó szolgáltatásokatszétválasztani. Ebben a helyzetben nem fogadható el az az érv, hogy létezik egyközös és egy részenként értelmezett közbeszerzési terv. A projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak - közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] A meghosszabbítás - feltételezzük - hirdetmény közzétételemellett történt, és nem érintette a beszerzés mennyiségét, az ellenszolgáltatásmértékét. A jogszerű módosítás feltétele egyébként a Kbt. 303. §-nakvaló megfelelés, melynek értelmében a felek csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

"Fedezethiányos" kiírás

Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat kezdjük az eljárás megindításával kapcsolatosáltalános szabályokkal. A Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint a nyílt eljárásajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján kötelesközzétenni. A (2) bekezdés értelmében, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Jogellenes beszerzési tárgy a hirdetményben

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a hirdetmény szövegében szolgáltatást és szolgáltatási koncessziót vásároljon egyszerre az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hibás gyakorlatnak minősül és meglepő, hogy megjelenhetettezen a módon a hirdetmény. Ebben a helyzetben gyakorlatilag az ajánlatkérő nemdöntötte el azt, hogy a beszerzési tárgy szolgáltatás, avagy szolgáltatásikoncesszió, és mindkettőt bejelölte annak ellenére, hogy a Kbt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő értékűközbeszerzéseket a Kbt. külön fejezetben szabályozza. Meghatározza a közösségiés a nemzeti értékhatárokat - a közszolgáltatók vonatkozásában külön, mind aközösségi, mind pedig a nemzeti értékhatárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Személyes közreműködők jogviszonya

Kérdés: Szolgáltatási pályázat kiírásánál kérik a személyesen közreműködők névsorát is. A nyertes ajánlattevő azonban nem ezeket a személyeket foglalkoztatja, hanem átveszi az előző vállalkozó embereit, aki szintén pályázott, de nem nyert. Semmiféle rendkívüli helyzet ezt nem indokolja, inkább gyanítható, hogy a nyertes pályázónak nem állt rendelkezésre ez a létszám, és eleve úgy számolt, hogy az átvett embereket foglalkoztatja. Van-e lehetőség ilyenkor a megkötött szerződés érvénytelenítésére, és új pályázat kiírására kötelezni az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A személyesen közreműködőket a benyújtott ajánlatban kellmegadnia az ajánlattevőnek, és ezzel egyező módon a szerződésben ugyanezek aszemélyek kerülnek felsorolásra. A Kbt. nem tartalmaz olyan előírást, hogy aszemélyesen közreműködőket munkaviszonyban kell foglalkoztatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
2