Közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat helyettesíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója (KÉ 20. szám 7606-7911. oldal 2006. 02. 15.) szerint a kizáró okok egy részének igazolásmódja "közjegyző által hitelesített nyilatkozat". Ezt a nyilatkozatot az ajánlattevő készíti el, írja alá, és a közjegyző látja el egy olyan záradékkal, amelyben tanúsítja, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak előtte saját kezűleg írták alá. A korábbi szabályok szerint a kizáró okok hiányát közokiratba foglalt nyilatkozattal kellett igazolni. A közokirat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát és azt is, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak a közjegyző előtt saját kezűleg írták alá. Tekintettel arra, hogy a kizáró okok igazolásának vonatkozásában a közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat azonos tartalommal bír, lehet-e a kizáró okok igazolására közjegyzői okiratot csatolni a pályázatokhoz?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen tartalmát tekintve mind a közjegyző előtt tettnyilatkozat, azaz a közjegyzői okirat, mind a közjegyző által hitelesítettnyilatkozat alkalmas arra, hogy a kizáró okok tekintetében igazolja azajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos helyzetét, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Személyes közreműködők jogviszonya

Kérdés: Szolgáltatási pályázat kiírásánál kérik a személyesen közreműködők névsorát is. A nyertes ajánlattevő azonban nem ezeket a személyeket foglalkoztatja, hanem átveszi az előző vállalkozó embereit, aki szintén pályázott, de nem nyert. Semmiféle rendkívüli helyzet ezt nem indokolja, inkább gyanítható, hogy a nyertes pályázónak nem állt rendelkezésre ez a létszám, és eleve úgy számolt, hogy az átvett embereket foglalkoztatja. Van-e lehetőség ilyenkor a megkötött szerződés érvénytelenítésére, és új pályázat kiírására kötelezni az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A személyesen közreműködőket a benyújtott ajánlatban kellmegadnia az ajánlattevőnek, és ezzel egyező módon a szerződésben ugyanezek aszemélyek kerülnek felsorolásra. A Kbt. nem tartalmaz olyan előírást, hogy aszemélyesen közreműködőket munkaviszonyban kell foglalkoztatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedést igénylő beszerzésre;– nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárásalapján történő beszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüliállammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Pályázat maximális időtartama szolgáltatás megrendelése esetén

Kérdés: Van-e korlátja annak, hogy a szolgáltatás végzésére hány évre írják ki a pályázatot? Kiírható-e szolgáltatásra pályázat tizenöt-húsz éves időtartamra, és ha igen, akkor milyen eljárást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Nincsen a közbeszerzési szabályozásunkban ilyen jellegűkorlát. Ezért fogalmaz a becsült érték szabályozásunk is úgy, hogy kitér ahatározatlan időre kötött szerződések becsült értékének kiszámításáraszolgáltatás esetén az alábbiak szerint:A Kbt. 38. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Tervpályázat kötelező lefolytatása

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges. A tervpályázati eljárások részletesszabályairól szóló 137/2004. kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmébena tervpályázat az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- éstelepülésrendezési, valamint egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy azajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; ha pedigtervpályázati eljárást követően rendelik meg a szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Felhívásban nem szereplő dokumentumok csatolásának megítélése az ajánlat érvényessége szempontjából

Kérdés: Megalapozza-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okot, ha az ajánlattevő olyan dokumentumokat is becsatol az ajánlat keretében, amelyet az ajánlatkérő egyáltalán nem kért, avagy az ajánlattevő azokat figyelmen kívül hagyhatja-e (mintha be sem csatolták volna)?
Részlet a válaszából: […] ...Azonban természetesen célszerű afelesleges dokumentumok csatolásának mellőzése – különös figyelemmel aközbeszerzési pályázatok anyagának meglehetősen nagy terjedelmére, illetve azanyag átláthatóságának biztosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Szerződésbontás mint kizáró ok új pályázat esetén

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás elbírálása során szerződéskötés történt 1 év időtartamra. A nyertes ajánlattevő három hónap után a szerződés felbontását kezdeményezte, mivel árait nem tudta tartani. Ezután az ajánlatkérő az intézmény ellátására az év hátralévő részére új közbeszerzési pályázatot nem írt ki, csupán árajánlatkérés formájában egyszerű ajánlatokat várt. Pályázhat-e a korábbiakban szerződést bontó ajánlattevő magasabb árakkal, vagy a szerződésbontásnak van-e ezt kizáró jogi következménye?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 62. § (1) bekezdésének a) pontjaszerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, akikorábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapjánvállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében határozza meg, hogyalkalmazásában mi is minősül tervpályázatnak. E szerint tehát tervpályázat: azépítészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési,valamint egyéb jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Mérlegbeszámoló bekérésének kötelezettsége

Kérdés: A pályázat kiírójának kötelező-e a nem veszteséges mérleg mint alkalmassági feltétel meghatározása, illetve kötelezően be kell-e kérnie a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a Kbt. 66. §-ábanfelsoroltak közül az ajánlatkérő szabadon választ. A felsoroltak közül azajánlatkérő előírhat egy, de előírhat több alkalmassági kritériumot is. Ez aztjelenti, hogy a számviteli törvény (Szt.) szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
1
29
30
31
48