489 talált cikk a pályázat kifejezésre

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?

Kérdés: A kiírási követelmények között gyakran szerepel az OMMF nyilatkozata, azonban a pályázati kiírás nem rögzíti a nyilatkozat tartalmát. Társaságunk ezért a foglalkoztatottakra vonatkozóan állít ki nyilatkozatot, amelyet az OMMF-nek megküld. Kérdésünk: mit kell tartalmaznia pontosan a nyilatkozatnak?

Kérdés: 2006. január 15-e előtt indított közösségi közbeszerzési eljárással kapcsolatban 2006. január 15-e után indított jogorvoslati eljárás esetén mennyi az eljárási díj – 900 000 forint vagy 150 000 forint?

Kérdés: A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?