Találati lista:
251. cikk / 309 Eljárás a szerződés határidő előtti teljesítése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérővel 3 éves időtartamra kötöttük meg a szerződést – a kiírásnak megfelelően. A szerződésben az áruk fajtáját és mennyiségét a felek éves időtartamra határozták meg, míg a szerződéses érték a teljes közbeszerzési eljárás vonatkozásában – azaz három évre – a szerződésben szerepel. A szerződéses értékre az ajánlattevő a 2. évben teljesítette a szerződést. Ebben az esetben a szerződés megszűnik? Mit kell tennie az ajánlattevőnek a szerződéses jogviszony lezárása érdekében?
252. cikk / 309 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
253. cikk / 309 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
254. cikk / 309 Üzleti titok közlése referenciaként
Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
255. cikk / 309 Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége
Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
256. cikk / 309 Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása
Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
257. cikk / 309 Tanácsadó bevonása támogatott közbeszerzésekhez
Kérdés: A Kbt. 9. §-a szerint az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. Van-e itt valamilyen értékhatár vagy százalékos határ, hogy milyen mértékű uniós támogatás esetén áll fenn ez a kötelezettség?
258. cikk / 309 Bankgarancia-meghatározások
Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
259. cikk / 309 Bonyolító cég költségének forrásai
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
260. cikk / 309 Ügyvezetés "beszerzése" közbeszerzési eljárásban
Kérdés: 2006-ban módosították a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Gt.). A módosításban kimondták, hogy gazdasági társaság ügyvezetését nem lehet munkaviszonyban ellátni, csak a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban. A törvényt a lejáró munkaszerződésekre és az új szerződésekre kell alkalmazni. A Gt. említett módosítása a közbeszerzési ajánlatkérők számára azt jelenti, hogy mindazok az ajánlatkérők, akik gazdasági társaság formában működnek, kénytelenek az ügyvezetést (igazgatóságot) közbeszerzési eljárás keretében "beszerezni" – tekintettel arra, hogy a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kitétel így már nem áll fenn. Kérdésem: Lehetséges-e ebben a vonatkozásban valamely kivételi kör alkalmazása, és ha igen, melyik az, illetve az említett esetben van-e törvényi lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására? Ha nem, szükségesnek és lehetségesnek látják-e a törvénymódosítást?
