296 cikk rendezése:
251. cikk / 296 Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben
Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
252. cikk / 296 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
253. cikk / 296 Eljárás garanciális kötelezettség megszegése esetén
Kérdés: Egyszerű eljárást követően a teljesítés után a szerződésben vállalt garanciális kötelezettségének nem tesz eleget a szerző fél. Mit lehet tenni?
254. cikk / 296 "Harmadik személy" a Kbt. szempontjából
Kérdés: A "harmadik személy" kategória miért nem foglalja magában az alvállalkozókat is? Hogyan vezethető ez le a Kbt.-ből, figyelemmel arra, hogy a Kbt. a harmadik személy fogalmát nem definiálja?
255. cikk / 296 Elhatárolási kérdések ajánlattevői oldalhoz kapcsolódó szereplők vonatkozásában
Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?
256. cikk / 296 Érvénytelenség hatósági késedelem miatt
Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
257. cikk / 296 Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén
Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
258. cikk / 296 Követelésállomány eladásának kapcsolata a közbeszerzéssel
Kérdés: Ha egy szervezet el szeretné adni követelésállományát (átadott követelések kezelésére, behajtására), milyen tárgyú (árubeszerzés vagy szolgáltatás) lesz az adott beszerzés?
259. cikk / 296 Szerződésbontás alapját képező jogszabály
Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
260. cikk / 296 Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben
Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
