Referenciamegfelelőség megítélésének alapja

Kérdés: Ha a felhívás szerint az elmúlt három év szállításait kell referenciával igazolni, elegendő-e, ha csak az elmúlt egy év szállításairól állíttatjuk ki az igazolást, amennyiben a kért referenciamennyiséget az utóbbi egy évben teljesítettük?
Részlet a válaszából: […] Igen, mivel az alkalmassági követelménynek megfelel, így nincs indoka az ajánlatkérőnek hiánypótoltatnia, hiszen az igazolás tartalma alapján ítélhető meg a referencia megfelelősége. Az elmúlt három év keretidőszak, melyre nem feltétlenül kell vonatkoznia a referenciának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás (beleértve a részvételi, ajánlati, ajánlattételi, közvetlen részvételi felhívást) minden esetben kell, hogy tartalmazza az alkalmassági követelményeket. Ez alól csak azok az eljárások kivételek, ahol alkalmassági követelményt nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Egyenértékűség vizsgálata referenciatermék iránti igény esetén

Kérdés: Referenciatermék kérése esetében, amennyiben egyenértékűséget vizsgál az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek mihez kell mérnie magát? A többi ajánlattevő termékéhez, vagy a referenciatermékhez, amit az eljárási dokumentumban közöl gyakran az ajánlatkérő mintegy mintaként, avagy a műszaki elvárásokhoz?
Részlet a válaszából: […] Az egyenértékűség vizsgálata semmilyen módon nem kötődhet a többi ajánlattevő ajánlatához, hanem az az ajánlatkérő egyértelmű műszaki elvárásaival egyenértű megoldás, termék biztosítását igazolja. A saját termékminta eleve azt feltételezi, hogy a későbbiekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett műszakiegyenértékűség-szabályt a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás a főszabály, azaz a beszerzés tárgyában kért 75% mértékű referencia automatikusan megfelel a Kbt. követelményeinek.A 65. §-t azonban nem bekezdésenként, hanem egységesen kell értelmeznünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Referenciakör szűkítésének jogszerűsége

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. február 24-én megjelent 0061/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő az elfogadható referenciák körét leszűkíti a 2001. évi LXIV. törvény mellékletében szereplő épületekre vonatkozó tervezési munkákra. Kérdésünk, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi LXIV. törvény melléklete nem más, mint az államkizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke. A szűkítésakkor jogszerű, ha a beszerzés a fenti épületkörrel kapcsolatos. Amennyibennem, véleményünk szerint nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.