339 cikk rendezése:
301. cikk / 339 Ajánlattevők részvétele ajánlatkérői referencialátogatáson
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza – ha jól tudom – azt az esetet, ha az ajánlatkérő referencialátogatásokat tesz az egyes ajánlattevőknél. (Megnézi, hogy működik a rendszer, amit ajánlanak.) Meg lehet vagy kell-e hívni a többi ajánlattevőt az ilyen referencialátogatásra? (Tárgyalásos eljárásról van szó.) Jól gondolom-e, hogy a Kbt. alapelveinek csak az felel meg, ha vagy minden ajánlattevő részt vesz a másik ajánlattevő referencialátogatásain, vagy egyik sem, csak az érintett? Jogsértő-e, ha egy ajánlattevő az érintetten kívül megjelenik a többi és az érintett tudta nélkül?
302. cikk / 339 Választási lehetőség a műszaki-szakmai alkalmasság elemeinek meghatározásakor
Kérdés: Műszaki, szakmai alkalmasságnál a Kbt. 67. § (1) bekezdésének módosított a) pontjában új elem a "korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölése" a referenciák tartalmában. Az ajánlatkérő választhat, hogy az ellenszolgáltatás összegét írja elő, vagy a mennyiségre utaló más adatot? Vagy kötelező mindkét lehetőséget biztosítani?
303. cikk / 339 Három éven túli referencia elfogadása igazolásként
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?
304. cikk / 339 Minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?
305. cikk / 339 Ajánlat módosítása és hiánypótlás összefüggése
Kérdés: Hiánypótlás keretében az ajánlat módosításának minősül-e az ajánlattevő egy másik (plusz) referenciája, amely teljesen más tartalmú, mint amit eredetileg az ajánlatába becsatolt? Vagy az ajánlattevő az "eredeti" ajánlata és referenciája alapján rögtön alkalmatlanná válhat?
306. cikk / 339 Létszám és keretszám elhatárolása
Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
307. cikk / 339 Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint
Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
308. cikk / 339 Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
309. cikk / 339 Irreálisan alacsony ár megadásának lehetséges célja
Kérdés: Milyen érdeke fűződhet az ajánlattevőnek az irreálisan alacsony árhoz? (Túl azon, hogy nyerhet vele, mert akkor annyiért is kell teljesítenie.)
310. cikk / 339 Alkalmasság közös ajánlattevők esetén
Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
