Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott rendeltetésazonosság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszból: […]amelyeknek rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A fenti, harmadik bekezdés szerinti feltétel igazából két esetkört ölel fel, azaz vagy annak kell teljesülnie, hogy a munkák rendeltetése azonos vagy hasonló, vagy annak kell teljesülnie, hogy a munkák felhasználási célja egymással közvetlenül összefügg. A példa szerinti esetben, tekintettel arra, hogy valamennyi felsorolt munka egy adott iskolaépülethez kapcsolódik, annak átalakításával függ össze. Erre figyelemmel tehát - bár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1184

2. találat: Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszból: […]azt állítani, hogy az több beszerzés, és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt (pl. az önkormányzat területén levő utak felújítását indokolatlan lenne földrajzilag tagolni a becsült érték kiszámítása során). Az egy szerződés kötésének ismérvén túl a törvény két további feltételhez köti a közbeszerzési tárgyak értékének egybeszámítását. Ez egyfelől akkor kötelező, ha a közbeszerzési tárgyak rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg. A törvény indokolása szerint ez az előírás segíti, hogy a beszerzések értékének egybeszámítása ne váljon parttalanná, és alacsony értékű tételeket ne kelljen kellő indok nélkül közbeszerzési eljárás alá vonni. A másik feltétel pedig, hogy egy költségvetési évben, illetve 12 hónap alatt esedékes beszerzések értékének egybeszámítását kell figyelembe venni. E három ismertetett feltételnek kell együttesen fennállnia ahhoz, hogy a különböző közbeszerzési tárgyak értékét egybe kelljen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 382
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszból: […]szerint, mint a magyar nyelvben általában, azaz: valamilyen beszerzés, beruházás vagy szolgáltatás akkor rendeltetésazonos, ha a felhasználási célját tekintve egy másik beszerzéssel, beruházással, szolgáltatással kicserélhető úgy, hogy a felhasználási célnak a "pótló" szolgáltatás is mindenben megfeleljen. A felhasználás összefüggése pedig a közbeszerzésben sem jelent mást, mint azt, hogy a felhasználás folyamatában az egyes beszerzések, beruházások, szolgáltatások egy-egy láncszemet alkotnak, és összességükben alkalmasak csak az ajánlatkérő által kívánt cél megvalósításához. A Kbt. 40. §-a - mint azt az előzőekben láthattuk - tiltja a részekre bontást azzal a céllal, amely a törvény versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére irányul (lényegében e rendelkezés beiktatása a Kbt. alapelvei ismeretében a jogalkotó kötelezettsége is volt). Az egybeszámítási kötelezettség szabályai és elvei a régi Kbt.-hez képest gyakorlatilag változatlanok. Ez annyit jelent, hogy továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is a törvény azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét rendeli egybeszámítani, amelyekre lehetne egy szerződést kötni, mert létezik olyan szerződést kötő fél, amelyik valamennyit képes nyújtani. Nincs tehát mód valamilyen dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés, és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. A Kbt. az egy szerződés kötésének ismérvén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 137