Felcserélt részek az EKR-ben

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] ...milyen dokumentumkörre vonatkozhat.A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az iratbetekintést az adott közbeszerzési eljárásban (vagy részajánlattétel esetén adott részben) részt vett ajánlattevő, az összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
Részlet a válaszából: […] ...bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Igazgatási szolgáltatási díj maximuma

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, illetve közbeszerzési eljárás mellőzése esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész becsült értékének 0,5%-a, de legalább háromszázezer forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Alvállalkozó és DBR

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben elnyert szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonhatunk egy olyan vállalkozást, amelyről kiderült, hogy szerepel a dinamikus rendszerbe felvett ajánlattevők jegyzékén?
Részlet a válaszából: […] ...fel.A többes megjelenés tilalma a Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján magában foglalja, hogy ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkezőa) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevők (részvételre jelentkezők) számára milyen más szerepkör egyidejű betöltése tilos ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlattétel esetében ugyanazon rész tekintetében.A Kbt. 36. § (1) bekezdés alapján egy adott ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés nem teljesen helyes, és véleményünk szerint az Európai Bíróság viszonylag friss ítéletének sajátos interpretációjából adódhat, melyet érdemes részletesebben ismertetni.Az Európai Bíróság C-737/22. (BibMedia) ügyében az ajánlattételi felhívásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] ...és az EKR-ben elektronikus úton benyújtott igazolásokra alkalmazhatóak. A 321/2015. Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján pedig részajánlattétel esetén sem kérhető olyan nyilatkozat vagy igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon közbeszerzési eljárás valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] ...tisztaságát veszélyeztetik. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Ajánlati biztosíték és DBR

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan DBR-t szeretnénk felállítani, ahol a későbbiekben a beszerzések nagyságától függően kérnénk ajánlati biztosítékot. Van arra jogi lehetőség, hogy DBR esetében előírjunk ajánlati biztosítékot, de nem minden ajánlattétel esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem köthető ajánlati biztosíték adásához.A Kbt. 54. § (3) bekezdése pedig előírja, hogy ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részajánlattételt, akkor az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírni.A joggyakorlatban elfogadott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.
1
2
3
21