Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő ezen eljárása első ránézésre aggályokat vethet fel, de a kérdés megválaszolásához alaposabb, a joggyakorlatra is kitekintő vizsgálat szükséges. Egyes nézetek szerint a fizetési határidőre vonatkozó értékelési szempontok nem tekinthetők ún. minőségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 9.

Jogsértő bírálati szempontok egy ajánlati felhívásban

Kérdés: A bírálati szempontok közül három hasonló szempontot találtunk egy felhívásban, amely véleményünk szerint törvénybe ütközik. Ezek a következők: – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően az egy év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága; – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően két év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága, valamint – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően tíz év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága. Mi erről a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező a Kbt. 57. § (4) bekezdésének d) pontjára gondol,amelynek értelmében a bírálati részszempontok nem eredményezhetik ugyanazonajánlati elem többszöri értékelését. A kérdésben ismertetett esetben az első szempontottartalmazza a második, és mindkettőt tartalmazza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 27.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Döntőbizottságnak nincs erre vonatkozóan állásfoglalása,és nem is lenne helyes, ha lenne. A bírálati szempont választása ugyanis, és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat mint bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Hasznossági függvény elvének alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem látjuk akadályát a hasznossági függvény elve alkalmazásának a Kbt. 57. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. Nem tiltja ugyanis a Kbt., hogy az ajánlati ár esetében is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:

Értékelési szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó értékelési szempontok közül a Kbt. szerint alkalmazandó az 57. § (1)–(2) bekezdése, a (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (4)–(5) bekezdések, vagyis nem alkalmazandó, vagy nem kötelező alkalmazni a (3) bekezdés c) és d) pontját, azaz nem kell meghatározni a részszempontok szerinti értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadják a ponthatárok közötti pontszámot. Így az ajánlattevők részére nem világos, milyen módon lesz értékelve ajánlatuk. Mindezek figyelembevételével milyen értékelési szempontok és elbírálási módok alkalmazandók az egyszerű közbeszerzési eljárás során?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerű eljárás rendje nevéből adódóan kevésbé bonyolult, azonban ez nem jogosít minket a hasznos, sőt, esetünkben elengedhetetlen információk közlésének elhallgatására. Gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk tehát az értékelési módszert közölni az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerű eljárás rendjének meghatározása során a jogalkotó a lehető legegyszerűbb megoldás kialakítására törekedett, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek a saját érdekükben ne lenne értelme alapul venni gyakorlati tapasztalataikat, és például az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék: