173 cikk rendezése:
151. cikk / 173 Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint
Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
152. cikk / 173 Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén
Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
153. cikk / 173 Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
154. cikk / 173 Műszaki ellenőr összeférhetetlensége a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Vonatkozik-e valamilyen kizáró szabály az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a műszaki ellenőrre?
155. cikk / 173 Határozatlan idejű szerződés fenntarthatósága
Kérdés: Az (időszakos tevékenységet végző) ajánlatkérő a szolgáltatás területén a Kbt. hatálya alá tartozik. Határozatlan idejű szerződése van a beszállítóval, amelyben maximális keret nincs meghatározva. Fel kell-e, illetve mikor kell felbontani ezt a szerződést?
156. cikk / 173 Felhívásban megjelölttől eltérő típusú gép elfogadhatósága kivitelezési szakban
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházására írt ki közbeszerzési pályázatot, amelynek része volt egy bizonyos műszaki jellemzőjű gép beszerzése és beépítése. A kiírásban "egy bizonyos típus megnevezése vagy azzal egyenértékű berendezés" szerepelt. A nyertes ajánlattevő ajánlatában nem jelölt meg semmilyen típust sem a gépre vonatkozólag. A kivitelezéskor elfogadható-e az ajánlati felhívásban megjelölt típustól eltérő típus, amely műszaki paraméterei alapján az ajánlattevő szerint a kiírásnak megfelelően azzal egyenértékű?
157. cikk / 173 Egybeszámítás szakaszos teljesítés esetén
Kérdés: Gázszállító vezeték szakaszainak kiváltása a gázszolgáltatás leállásával jár. Lehet-e az építési beruházást úgy tervezni, hogy adott évben csak a tervezés és a rákötés nélküli kivitelezés készüljön el? A következő költségvetési évben a csőszakaszok rákötése történne. Ennek az értéke nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben is érvényes az egybeszámítás?
158. cikk / 173 Közös ajánlattevő mint beszállító
Kérdés: Közös ajánlattevő lehet-e beszállítója más ajánlattevő "10 százalékos" alvállalkozójának?
159. cikk / 173 Értékhatár közszolgáltatók takarítási tevékenységére
Kérdés: Közszolgáltatók esetében a takarítási tevékenységre milyen értékhatár vonatkozik? E tevékenység (takarítás) nélkül az alaptevékenység elvégezhető-e?
160. cikk / 173 Közbeszerzés tárgyának jellemzői a becsült érték meghatározásakor
Kérdés: A becsült érték meghatározásakor, az előzetes piackutatás során, a közbeszerzés tárgyáról milyen információk adhatók ki annak érdekében, hogy a becsült érték meghatározásához használható értéket kapjunk, és ne sértsük meg az esélyegyenlőség követelményét sem?
