Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) - valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is - közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] Rendkívül életszerű a kérdés, hiszen a szerződés teljesítéséről is szükséges közzétenni tájékoztatót. Értelmezésünk szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a teljesítésre vonatkozó adatok körében szükséges a szerződésszerű teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Felmondási jog kikötése határozott idejű biztosítási szerződésnél

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményeként határozott időre (3 évre) kötött szerződés (biztosítási) esetén jogszerű-e az olyan kikötés, hogy 4 hónapos határidővel bármelyik fél felmondhatja egyoldalú nyilatkozattal a szerződést a biztosítási évfordulóra?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megszüntetésével kapcsolatos szerződéses tartalmat a közbeszerzési jogszabályok nem korlátozzák, amennyiben egyéb ágazati jogszabály azt nem tiltja, lehetőség van erre. Ennek következményeivel (például: kárigény, kártérítés) a feleknek számolniuk kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] Az adófizetésre vonatkozó kizáró ok az eljárás során csak akkor releváns, amikor a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyzet áll fenn. Ennek megfelelően az egy évnél régebben lejárt adótartozás eredményez kizárást az eljárás alól.A Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Rendes felmondás alkalmazása közbeszerzési szerződésben

Kérdés: A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, illetve azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai szerint van lehetőség arra, hogy a felek megegyezzenek a rendes felmondás korlátaiban, feltételeiben. Például tartós megbízási szerződés esetében a Ptk. 6:278. §-ának (4) bekezdése értelmében erre lehetőség van az alábbiak szerint:A felmondás jogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem fogalmaz meg általános korlátozást a rendes felmondás vonatkozásában. Az alábbiakban akár a rendes, akár a rendkívüli felmondás esetében azonban meghatároz olyan helyzeteket és eseteket, melyek semmilyen módon nem korlátozhatók.A szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés a) pontjában foglalt eset megítélésünk szerint felmondási lehetőséget rögzít. A rendelkezés alapján csak akkor szükséges a szerződés felmondása vagy az attól való elállás, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt egyrészt a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után - ha azok egymást követően történnek - súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kizáró ok előírása és a teljesítésre vonatkozó szabály eltérésének indoka

Kérdés: Mi a magyarázata annak, hogy ha a cégünkben 25 százalékot eléri egy olyan vállalkozás részesedése, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek, akkor az kizáró ok, viszont ha a mi vállalkozásunk tag egy olyan társaságban az előzőeket elérő mértékben, mely nem felel meg az előző jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek, akkor részt vehetünk közbeszerzésben? (Tekintettel arra is, hogy az ilyen részesedésszerzés esetén a folyamatban lévő közbeszerzési szerződést az ajánlatkérőnek meg kel szüntetnie.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nincs összhang a kizáró ok előírása és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabály között. Míg az 56. § kötelező kizáró oka az ajánlattevő tulajdonosi körét érinti, a 125. § (5) bekezdésének b) pontja a nyertes ajánlattevő tulajdonában álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Határozott időre kötött szerződés felmondhatósága

Kérdés: A szerződést az ajánlatkérővel 24 hónapos határozott időtartamra kötjük a tervezet szerint. Azonban indokolás nélkül mindkét fél felmondhatja azt 90 napos határidővel. Megfelel ez a Kbt.-nek, a közbeszerzési törvény alapelveinek, a közbeszerzéssel elérni kívánt célnak? Támadhatjuk ezt a kitételt? És ha igen, hol, milyen fórumon?
Részlet a válaszából: […]

A felmondás összhangban van a Ptk.-val, melyet a közbeszerzési törvény nem ír felül. Ennek megfelelően, a Ptk. és egyéb jogszabályi keretek ismeretében a fenti megfogalmazásnak akadálya nincs.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Eljárás beszállító szerződésfelmondása esetén

Kérdés: 2010 februárjában közbeszerzési szerződést kötöttünk 3 évre élelmiszer-alapanyag beszállítására 12 termékkörben. Az egyik nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott felmondásával él. Felmondásának indoka, hogy az ő beszállítója felmondta a szerződést, illetve az, hogy intézetünk késedelmesen fizetett. Ilyen esetben mi a helyes eljárás? Új eljárás kiírásakor a hátralévő időszakra és csak az adott termékkörre vonatkozóan kell az értéket figyelembe venni? Az eljárás befejezéséig bármely szállítótól vásárolhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a felbontott szerződést követően akövetkező igény, melyet a korábbi szállító már nem tud kielégíteni, mint újpiaci igény jelenik meg, ezt az értéket egybe kell számítani a korábbanlebonyolított eljárás becsült értékével. Az eljárás befejezéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2