Alvállalkozói státusz időbelisége

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt esetben a munkavállaló szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt igazolna, ezért tárgyalni kell a kapacitást biztosító szervezetként való megjelölés kérdéskörét is az alvállalkozói státusz értékelése mellett.A Kbt. fogalmi rendszerében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek gyakorlatában terjedt el a termékváltás mint jogi kategória, amely a közbeszerzés merev rendszerében a többéves keretmegállapodások piaci viszonyokhoz való igazodásának jogszerű lehetőségét teremtette meg.A keretmegállapodásokban szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett keretmegállapodás keretében megszületett szerződés (közvetlen megrendelés) azonos megítélés alá esik, mint bármely más közbeszerzés eredményeként kötött szerződés.A kizáró okokra vonatkozó követelmények fennállása a szerződés teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] A három érintett ügy, a 107/2025., 108/2025. és a 109/2025. ügyek esetében valóban meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egy kifejezetten komplex alanyi hatályvizsgálatot követően úgy vélte, a korábban kötött szerződések vonatkozásában megvalósult közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződés aláírása

Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, valóban az ajánlati kötöttség áru és szolgáltatás esetében 30, építési beruházás esetében 60 napig áll fenn, mely nem is hosszabbítható meg. Azaz amennyiben az ajánlatkérő nem tudja megkötni ezen időszak alatt, úgy az ajánlattevő már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalmával összefüggésben nem lehet egységes választ adni, a körülmények részletes ismerete alapján egyedileg lehet megítélni egy-egy építési beruházás egybeszámításának kötelezettségét. A részekre bontás tilalmára (korábbi szóhasználattal:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megkötésére, a közbeszerzési szerződés módosítására és a közbeszerzési szerződés tartalmára vonatkozóan szigorú szabályok vannak a közbeszerzésben.Az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt szerződéskötési kötelezettség terheli, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
2
3
56