48 találat a megadott szerződés módosítása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő fenti álláspontját, mivel a közbeszerzési eljárás megindításának napján, 2020. november 4-én lépett hatályba a 478/2020. kormányrendelet, amellyel a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki, és ezzel együtt a 2020. november 11. napján hatályba lépett 484/2020. kormányrendelettel további védelmi intézkedéseket vezetett be.A döntés során az előbbi két jogszabály is azt mutatja, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása idején rendkívül súlyos volt a járványhelyzet Magyarországon, a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet. Többek között életbe lépett a kijárási tilalom, az ingyenes parkolás, bezártak a szórakozóhelyek, és jelentősen szigorodtak a maszkviselés szabályai, mely körülményekről a Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő akkor is értesült a napi híradásokból, ha nem követte nyomon a hatályos jogszabályi környezet változását. Továbbá ebben az időszakban a koronavírus-világjárvány második hulláma érte el Magyarországot, amely 2020 nyarának közepétől 2021. február közepéig tartott. Ebben az időszakban mindkét, a szerződésmódosításban érintett fél részéről ismertek voltak az e helyzetből adódható lehetséges következmények, illetve a napi megbetegedések számát ismerve azzal a körülménnyel is számolniuk kellett a feleknek, hogy a szerződés teljesítésében részt vevők bármelyike megfertőződhet.Sőt a járványügyi hatóságok 2021 februárjától folyamatosan arról tájékoztatták a lakosságot, hogy a napi esetszámok növekedni fognak, tavasszal újabb tetőzés várható. Ennek megfelelően a korlátozások 2021. március közepéig meghosszabbításra kerültek.A fenti érvek támasztják alá, hogy az ajánlatkérő miért nem hivatkozhat alappal arra, hogy a szerződés módosítását indokló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről nem volt tudomása, és arra a legnagyobb gondosság mellett a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is számíthatott. Az ajánlatkérőnek a fenti körülményeket figyelembe véve számolnia kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés teljesítése közben nagy valószínűséggel lebetegedhet a kérelmezett egy vagy több munkavállalója.A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a Bizottság (2020/C 108 I/01) közleményére, vagy az orvosi kezelésre szoruló Covid-19-betegek számának emelkedésére. A jogorvoslati fórum szerint ebből logikusan szintén csak azt a megállapítást lehet levonni, hogy az ajánlatkérőnek kellően gondos eljárás esetén számolnia kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy az alkalmazottak bármelyike megfertőződhet koronavírussal.Nem foghat tehát helyt az ajánlatkérő arra vonatkozó előadása sem, miszerint a koronavírus-járvány 2021. tavaszi felfutása, az újabb mutációk megjelenése, valamint a változó kormányzati intézkedések olyan külső körülmények, amelyekkel sem az ajánlatkérő, sem az eljárásban ajánlatot adó három vállalkozó nem számolhatott előre az ajánlattétel időpontjában. A Döntőbizottság kifogásolja ugyanakkor, hogy a szerződés módosítása jogszerűségének megítélésénél csak azok az indokok vizsgálhatók, amelyeket az ajánlatkérő a szerződésmódosítás indokaként közzétett hirdetményben megjelölt. Mivel az ajánlatkérő a szerződésmódosításról szóló hirdetményben nem a fenti körülményekre hivatkozott, hanem arra, hogy a gyártásban részt vevő egyik alkalmazott koronavírustesztje pozitív lett, emiatt az ott munkát végző munkacsoport - a kérelmezett engedélyét követően - önkéntes karanténba vonult 10 napra. Ennek következtében pedig feltorlódás alakult ki a többi megrendelésnél is, jelentős csúszást okozva a teljesítésben."A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő 409/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletre való hivatkozását sem. Ebben a Korm. rendeletben a jogalkotó egyértelműen meghatározta a kontaktszeméllyé nyilvánítás feltételeit, melyek közül az egyik az, hogy kizárólag a járványügyi hatóság rendelkezik jogkörrel arra, hogy olyan személyt, aki Covid-19-betegségben szenvedő személlyel érintkezett, de nem mutatja a Covid-19-betegség tüneteit, kontaktszeméllyé nyilvánítsa. Ebből következően nem foghat helyt az ajánlatkérő azon előadása, hogy a kérelmezett jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor maga engedélyezte[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra - b) pont;(...) ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával -, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.A Ptk. 3:44. § (1) bekezdése rögzíti az alábbiakat az egyesülés értelmezésével kapcsolatban.A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jog­utódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben is beolvadás szerepel, ami az egyesülés egy formája, így a fenti Kbt. 139. § (1) bekezdés értelmében a beolvadást követően folytatódhat a teljesítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rögzíteni a nyertes ajánlattevő. Amennyiben módosítás történik, úgy ez a tartalom egyértelműen megfelel az alábbi, "nem lényeges módosítás" feltételrendszerének.A Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha-olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;-a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdést, melyekben a feleknek a teljesítést megelőzően vagy annak során meg kell állapodniuk. Véleményünk szerint a későbbiekben a felek módosíthatnak a konzorcium adminisztratív vezetésén, a számlázás formáján és rendjén, együttműködve az ajánlatkérővel. Úgy véljük, ez a módosítás nem feltétlenül érinti az ajánlatkérő és az ajánlattevő között köttetett közbeszerzési szerződést. Amennyiben a konzorcium vezetőjének nevesítése nem történt meg, úgy akár az ajánlatkérőnek történő bejelentéssel és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]éri el a de minimis értékhatárát, vagy a 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt 50%-os értéket.Mivel a módosítás nem sorolható a Kbt. 141. § (2) bekezdése, továbbá a 141. § (4) bekezdése körébe, ezért érdemes megvizsgálni a 141. § (6) bekezdés alkalmazásának lehetőségét.A Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. (...)A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (2) bekezdése szerinti, ún. de minimis szabály építési beruházások esetében automatikusan lehetővé teszi a szerződés 15%-os értékváltoztatását indokolás nélkül.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés b) pontja szerint a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:Szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ennek a de minimis szabálynak az alkalmazhatóságát korlátozza a törvény 141. §-ának (3) bekezdése, mely szerint nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha a szerződésmódosítást követő érték átlépi az értékhatárt, azaz már más szabályok vonatkoznának a szerződésre, ha eredetileg is a teljes értéket vette volna figyelembe az ajánlatkérő a módosítással együtt. Ez a szigorú feltételrendszer azért tér el a 141. § (4) bekezdés szerinti szabálytól, mert a (2) bekezdésben nem kell indokolni a változást, gyakorlatilag automatikusan megvalósítható a %-os bővítés.Ezért a (3) bekezdés korlátja szigorúan értelmezendő, és amennyiben a háromszázmilliós[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozásában az alábbi Kbt.-rendelkezések irányadóak:- ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek - vagy az erre jogosult valamelyik fél - általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására (a továbbiakban együtt: szerződésmódosítás);- a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...) - Kbt. 142. §-ának (1) és (4) bekezdésének a) pontja.A 141. § (4) bekezdés módosíthatóságról és módosulásról szól, azaz nem feltételezi, hogy minden esetben aktív módon kell módosítani a szerződést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként kötött szerződést kívánták módosítani a felek. A jogorvoslati fórum döntésében kitért arra, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésekor az ajánlatkérőnek meg kell választani azt az eljárási fajtát, melynek szabályai alapján a közbeszerzési eljárást le kívánja folytatni, le kell folytatnia. A közbeszerzési eljárások fajtáinak alkalmazhatósága szigorú törvényi feltételekhez van kötve. Jelen - a nyilvánosságot legkevésbé biztosító - hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás-fajta alkalmazásának feltételeit a Kbt. 98. §-a tartalmazza. (Megjegyzés: A döntés a korábbi szabályokra utal, mely esetünkben azonos következtetésre vezet.)A Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy az egyes eljárásfajták alkalmazhatósági feltételeinek az eljárás megindításakor kell fennállnia. Ebből kifolyólag a közbeszerzési eljárásban, illetve az az alapján megkötött szerződés teljesítésében részt vevő felek magatartásának nem lehet olyan visszaható hatályú magatartása, mely alapján az eljárás megkezdésekor fennálló jogszerű tényhelyzetet utólag módosítsák.Függetlenül tehát attól, hogy utólag másban állapodnának meg a felek, vagy eltérnek az eredeti céljaiktól, esetenként valójában utólag úgy tűnik, hogy a korábbi célok sem voltak egyértelműek, mindez nem dönti meg azt a vélelmet, hogy a feleknek joguk volt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni.Esetleg félreérthető ennek kapcsán a Kbt. 141. § (6) bekezdésének lényeges módosításra vonatkozó szabálya, mely utal arra, hogy a 141. § (2) és (4) bekezdésen túl a felek nem módosíthatják a közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek ugyanakkor - annak ellenére, hogy a közbeszerzési jogszabály erről nem rendelkezik - jogában áll az alvállalkozóról információt kérni, kizáró oki vizsgálatot végezni, míg kapacitást biztosító esetében alkalmasságvizsgálat keretében további dokumentumokat kérni.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ugyan a módosítás nem tartozik a Kbt. 141. § (6) bekezdésének hatálya alá, tehát nem minősül lényegesnek, mégis tartalmát tekintve olyan változással jár, melyet pontosan nem, csak részben lehet előre meghatározni. Amennyiben részben automatikus, részben pedig aktív szerződésmódosítással és hirdetmény-közzététellel jár a változás, valójában nem sikerült megoldani az alapproblémát, jelesül hogy ne kelljen hirdetményt közzétenni az alvállalkozó módosítása esetében.A fentiekben utalt, a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében, a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]konszenzussal újrakötni az infláció ismeretében a szerződést. Mivel a szerződésmódosításhoz mindkét fél egyetértése szükséges, mely ebben az esetben az eljárás során megvalósult, így a későbbi automatikus módosulást sem lehet a felek konszenzusának feltételévé tenni. Ezért tekinthetjük technikai értelemben szerződésmódosításnak, melyben már korábban megegyeztek a felek. Így a fizikai módosítás igénye sem merülhet fel, hiszen egy opció lehívása egyoldalúan történik az ajánlatkérő részéről, melynek teljesítése már szintén a szerződés részét képezi.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek[…] részlet vége a válaszból.