46 találat a megadott szerződés módosítása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]rögzíteni a nyertes ajánlattevő. Amennyiben módosítás történik, úgy ez a tartalom egyértelműen megfelel az alábbi, "nem lényeges módosítás" feltételrendszerének.A Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha-olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;-a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdést, melyekben a feleknek a teljesítést megelőzően vagy annak során meg kell állapodniuk. Véleményünk szerint a későbbiekben a felek módosíthatnak a konzorcium adminisztratív vezetésén, a számlázás formáján és rendjén, együttműködve az ajánlatkérővel. Úgy véljük, ez a módosítás nem feltétlenül érinti az ajánlatkérő és az ajánlattevő között köttetett közbeszerzési szerződést. Amennyiben a konzorcium vezetőjének nevesítése nem történt meg, úgy akár az ajánlatkérőnek történő bejelentéssel és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]éri el a de minimis értékhatárát, vagy a 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt 50%-os értéket.Mivel a módosítás nem sorolható a Kbt. 141. § (2) bekezdése, továbbá a 141. § (4) bekezdése körébe, ezért érdemes megvizsgálni a 141. § (6) bekezdés alkalmazásának lehetőségét.A Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. (...)A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (2) bekezdése szerinti, ún. de minimis szabály építési beruházások esetében automatikusan lehetővé teszi a szerződés 15%-os értékváltoztatását indokolás nélkül.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés b) pontja szerint a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:Szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ennek a de minimis szabálynak az alkalmazhatóságát korlátozza a törvény 141. §-ának (3) bekezdése, mely szerint nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha a szerződésmódosítást követő érték átlépi az értékhatárt, azaz már más szabályok vonatkoznának a szerződésre, ha eredetileg is a teljes értéket vette volna figyelembe az ajánlatkérő a módosítással együtt. Ez a szigorú feltételrendszer azért tér el a 141. § (4) bekezdés szerinti szabálytól, mert a (2) bekezdésben nem kell indokolni a változást, gyakorlatilag automatikusan megvalósítható a %-os bővítés.Ezért a (3) bekezdés korlátja szigorúan értelmezendő, és amennyiben a háromszázmilliós[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozásában az alábbi Kbt.-rendelkezések irányadóak:- ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek - vagy az erre jogosult valamelyik fél - általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására (a továbbiakban együtt: szerződésmódosítás);- a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...) - Kbt. 142. §-ának (1) és (4) bekezdésének a) pontja.A 141. § (4) bekezdés módosíthatóságról és módosulásról szól, azaz nem feltételezi, hogy minden esetben aktív módon kell módosítani a szerződést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként kötött szerződést kívánták módosítani a felek. A jogorvoslati fórum döntésében kitért arra, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésekor az ajánlatkérőnek meg kell választani azt az eljárási fajtát, melynek szabályai alapján a közbeszerzési eljárást le kívánja folytatni, le kell folytatnia. A közbeszerzési eljárások fajtáinak alkalmazhatósága szigorú törvényi feltételekhez van kötve. Jelen - a nyilvánosságot legkevésbé biztosító - hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás-fajta alkalmazásának feltételeit a Kbt. 98. §-a tartalmazza. (Megjegyzés: A döntés a korábbi szabályokra utal, mely esetünkben azonos következtetésre vezet.)A Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy az egyes eljárásfajták alkalmazhatósági feltételeinek az eljárás megindításakor kell fennállnia. Ebből kifolyólag a közbeszerzési eljárásban, illetve az az alapján megkötött szerződés teljesítésében részt vevő felek magatartásának nem lehet olyan visszaható hatályú magatartása, mely alapján az eljárás megkezdésekor fennálló jogszerű tényhelyzetet utólag módosítsák.Függetlenül tehát attól, hogy utólag másban állapodnának meg a felek, vagy eltérnek az eredeti céljaiktól, esetenként valójában utólag úgy tűnik, hogy a korábbi célok sem voltak egyértelműek, mindez nem dönti meg azt a vélelmet, hogy a feleknek joguk volt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni.Esetleg félreérthető ennek kapcsán a Kbt. 141. § (6) bekezdésének lényeges módosításra vonatkozó szabálya, mely utal arra, hogy a 141. § (2) és (4) bekezdésen túl a felek nem módosíthatják a közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek ugyanakkor - annak ellenére, hogy a közbeszerzési jogszabály erről nem rendelkezik - jogában áll az alvállalkozóról információt kérni, kizáró oki vizsgálatot végezni, míg kapacitást biztosító esetében alkalmasságvizsgálat keretében további dokumentumokat kérni.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ugyan a módosítás nem tartozik a Kbt. 141. § (6) bekezdésének hatálya alá, tehát nem minősül lényegesnek, mégis tartalmát tekintve olyan változással jár, melyet pontosan nem, csak részben lehet előre meghatározni. Amennyiben részben automatikus, részben pedig aktív szerződésmódosítással és hirdetmény-közzététellel jár a változás, valójában nem sikerült megoldani az alapproblémát, jelesül hogy ne kelljen hirdetményt közzétenni az alvállalkozó módosítása esetében.A fentiekben utalt, a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében, a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]konszenzussal újrakötni az infláció ismeretében a szerződést. Mivel a szerződésmódosításhoz mindkét fél egyetértése szükséges, mely ebben az esetben az eljárás során megvalósult, így a későbbi automatikus módosulást sem lehet a felek konszenzusának feltételévé tenni. Ezért tekinthetjük technikai értelemben szerződésmódosításnak, melyben már korábban megegyeztek a felek. Így a fizikai módosítás igénye sem merülhet fel, hiszen egy opció lehívása egyoldalúan történik az ajánlatkérő részéről, melynek teljesítése már szintén a szerződés részét képezi.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogsértés miatt a szerződés nem semmis - a)-c) pontok.A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.Egyébiránt a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. által előírt felmondási ok alkalmazása független attól, hogy ezt az ajánlatkérő előírta-e, mivel a Kbt. alkalmazása kötelező a közbeszerzési eljárások lefolytatása során.Közbeszerzési szempontból továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy a megszüntetés ne fedjen el jogvitát, azaz valójában ne egy lezáratlan elszámolási vita megoldása legyen. A C-549/14 számú Finn Frogne-ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent, valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében. Amennyiben tehát a szolgáltatás igénybevételének megszüntetése más okból történik, mint esetlegesen annak ellehetetlenülése, vagy valamely, a szerződésben is jelzett okból történő megszüntetése, úgy minden esetben vizsgálni kell a szerződésmódosításra vonatkozó szabályok logikája alapján, hogy az eredeti szerződéses partnerek vajon jobb, előnyösebb árat adtak volna, amennyiben tudták volna, hogy a szerződés korábban felmondásra kerül. Válaszunkban nem feltétlenül állítjuk ezt, hanem fel szeretnénk hívni arra a figyelmet, hogy a szerződés megszüntetése során is közbeszerzési logikával kell indokolni az együttműködés megszüntetésének okait. Nem véletlenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Döntőbizottság, hogy a teljesítési időtartam tekintetében nem kívánta azt az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő kiválasztásához részszempontként értékelni, nem kért erre vonatkozóan semmilyen ütemtervi megbontást, sőt a teljesítési határidő sem az építési beruházás befejezésének tényleges megvalósításához kapcsolódóan lett meghatározva, hanem azért, mert az akkor még nem módosított támogatási szerződés ezt a véghatáridőt tartalmazta. A sürgős teljesítés nem volt ajánlatkérői elvárás, hiszen a támogatási szerződésben meghatározott határidő módosítását kezdeményezte, továbbá három ajánlattevő is nyújtott be ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, így elriasztó hatással sem bírt a közbeszerzési eljárásban. Az is megállapítható, hogy a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára nem változtatta meg."Ebben az esetben tehát a nem lényeges szerződésmódosítás keretében módosította az ajánlatkérő a teljesítési határidőt. Hasonlóképpen érdekes az alábbi ügy, melyben különös jelentőséggel bír az eredeti szerződéses időtartam és annak arányos, nem nagy mértékű meghosszabbítása.A D.469/2019. szám ügyben a Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosítása során figyelemmel volt arra, hogy a módosítás a szükséges mértéket ne lépje túl, és ne befolyásolja az ajánlattételt. A tárgybani közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás feltételeinek összhangba hozását célzó módosítás nem minősült a feltételek jelentős megváltozásának. A teljesítési véghatáridő eltörlése pedig szükségszerű következménye volt a teljesítési határidő meghosszabbításának. A teljesítési időszak is nagyjából ugyanakkorra esett, mint az eredeti ajánlati felhívásban foglaltak szerinti időszak, csak kitolódott a meghosszabbított ajánlattételi idővel és meghosszabbodott, de a kapacitásbeli képességekre így sem volt jelentős befolyással. Továbbá a meghosszabbított új ajánlattételi határidő is hozzájárult ahhoz, hogy a potenciális ajánlattevőknek elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlattételhez."A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát tárgybeli eljárásban a 30 nappal hosszabb teljesítési határidő nem volt olyan jelentős módosítása a felhívás feltételének, amely az ajánlattevők ajánlattételét alapvetően befolyásolta volna."A D.39/2017. számú esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdésének c) pontja alapján történt a módosítás, melyben az ajánlatkérő már az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjában tudomással bírt arról, hogy az építési beruházás nem teljesíthető a vízjogi létesítési engedély hiányában. Nem megfelelően készítette elő közbeszerzési eljárását, mivel az engedély beszerzésének idejét nem kalkulálta bele a teljesítési határidőbe. Az ajánlatkérő már a tervezés során igényelt vízjogi létesítési engedélyt, így tisztában volt az engedély szükségességével.[…] részlet vége a válaszból.