22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Semmis közbeszerzési szerződések
Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
12. cikk / 22 Részben semmis szerződés megtámadása
Kérdés: A szerződés jogszabályba ütköző rendelkezéseket tartalmaz, így részben semmis. A szerződésben az szerepel, hogy az az érvénytelen rendelkezések nélkül is életben marad. Ha a semmis rendelkezések miatt ennek ellenére megtámadjuk a szerződést, mi lesz a teljesítés további sorsa, mennyiben érinti ez az eljárás a teljesítést? A szerződést bíróságon vagy a Közbeszerzési Hatóság előtt támadhatjuk?
13. cikk / 22 Közbeszerzési szerződések új szabályai
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
14. cikk / 22 Szerződések megtámadhatósága
Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
15. cikk / 22 Befolyásolás tilalma
Kérdés: Mit jelent az, hogy az eljárásban tilos mindenfajta befolyásolás?
16. cikk / 22 Szerződésteljesítés jogorvoslati eljárás alatt
Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?
17. cikk / 22 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
18. cikk / 22 Eljárás a dokumentációban közzétett szerződés semmissége esetén
Kérdés: Ha az ajánlattevő a dokumentációban közzétett szerződéstervezet semmisségét észleli, milyen lehetőségei vannak? Hivatalból eljár-e ebben az esetben a Közbeszerzések Tanácsa? A dokumentáció – amelynek része a szerződéstervezet is – tartalmában nem változtatható meg a Kbt. szerint. Akkor sem, ha a szerződés semmis vagy megtámadható? Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?
19. cikk / 22 KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt
Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
20. cikk / 22 Szerződés érvénytelenségének (semmisségének) megállapíthatósága
Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?
