Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés folyamatosan visszatér, amely az egyszerű eljárásszabályozásának félreérthetőségéből adódik, mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőköteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről különjogszabályban – 15/2004. IM rendelet – meghatározott minta szerint tájékoztatótkészíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi – mint kórház – közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor kötheti mega kórház a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezettel a kérdésbenszereplő hőszolgáltatási szerződést, ha az alábbi két feltétel teljesül:– a kórház a kft. felett teljes körű irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

A szerződés részteljesítéséről szóló tájékoztató gyakorisága

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében, a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Hogyan kell érteni azt, hogy a szerződés megkötésétől számítva évenként, azaz ez hónapra, napra vetítve mit jelent? Egy naptári évben elegendő egyszer – például januárban – valamennyi ilyen szerződés vonatkozásában tájékoztatót készíteni, vagy például hónapra, napra a megkötéstől számított egy évre kell az adott időintervallumra vonatkozó tájékoztatót elkészíteni?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban kialakult, szokásos megoldás az, hogy aszerződés évenkénti ún. fordulónapjára vonatkozóan készíti el ajánlatkérő atájékoztatót. Ezzel ugyanis teljesíti azt a törvényi célt, hogy minden évben éskb. egyéves időszakot felölelően ad – a HR. szerinti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Nyilatkozati forma alvállalkozókra

Kérdés: Az ajánlatkérő nem kívánja vizsgálni az ajánlattevő 10 százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak kizáró okok alá tartozását (jogi helyzetét). Előírja, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 105. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, hogy nem alkalmaz kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozókat. Kérdésünk: az ajánlatkérő milyen formának megfelelő nyilatkozatot kérhet, illetve fogadhat el?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 105. §-ának (3) bekezdése szerint,amennyiben a 105. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatkérő nemírta elő, hogy a részvételre jelentkezőnek meg kell jelölnie a szerződésteljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] A törvénymódosításhoz valóban csatlakozott egy hivatalosindokolás "A 2005. évi XXIX. törvény indokolása a közbeszerzésekről szóló 2003.évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénymódosításáról" címmel. Az alábbiakban az idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A sorrend be nem tartása – megítélésünk szerint – nem olyanmérvű hiba, amely oka lehetne az érvénytelenné nyilvánításnak, azon túl, hogyfel lehet hívni erre az ajánlattevő figyelmét. A csomagoláson található hiányosvagy túlzottan sok információt tartalmazó felirat már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
106
107
108
118