Találati lista:
51. cikk / 3095 Kiegészítő tájékoztatás jelentősége
Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?
52. cikk / 3095 Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben
Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
53. cikk / 3095 Szerződésmódosítás
Kérdés: Meglévő óvodaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. Kérdésünk az, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
54. cikk / 3095 Üzleti titok kezelése
Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?
55. cikk / 3095 Felelősségbiztosítás építési beruházás során
Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?
56. cikk / 3095 Teljesítésigazolás
Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, és így 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen, 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
57. cikk / 3095 Jogutódlás keretmegállapodás esetében
Kérdés: Az egyik konzorciumi partnerünk jelezte, hogy szétválás miatt jogutódlás fog történni. Közös ajánlattevőként azonban folyamatos a versenyújranyitásokon való részvétel, ezért nem lehet olyan időpontban papírozni, amikor nincs versenyújranyitás. Kérdésünk, hogy folyamatban lévő versenyújranyitás esetén lehet jogutódlás?
58. cikk / 3095 Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása
Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
59. cikk / 3095 Szerződés megszüntetése kizáró ok fennállása esetében
Kérdés: A Kbt. 143. § (2) bekezdésében foglaltak mellett arra vonatkozó rendelkezést nem találtunk a jogszabályban, miszerint, ha a szerződés teljesítése során áll be a kizáró ok, különösen, de nem kizárólagosan a Kbt. 63. § (1) bek. c) pontja szerinti kizáró ok, akkor a szerződés felmondható, vagy felmondandó lenne. Kérjük szíves állásfoglalásukat annak vonatkozásában, hogy van-e mégis erre vonatkozó rendelkezés a közbeszerzési szabályozásban, avagy a joggyakorlatban. Amennyiben a fenti kérdésre nemleges választ adnának, kérjük továbbá szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jogszerűnek tartanának-e egy arra vonatkozó előírást egy mindenkori közbeszerzési szerződésben, amely egy erre vonatkozó felmondási/elállási okot rögzít.
60. cikk / 3095 Kommunikációs Hivatal részére díjfizetési kötelezettség
Kérdés: A Kommunikációs Hivatal esetében fizetni kell akkor is, ha az eljárás eredménytelen. Ez mennyiben van összhangban az európai szabályokkal?
