Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott szerződéses feltételek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszból: […]kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg az alkalmasság elő­írásának módját például árubeszerzés esetében.Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható-indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;-elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak - g) és i) pontok.Az uniós forrás ellenőrzése során gyakori, hogy a fenti alkalmassági követelmény helyett az ajánlatkérőnek szerződéskötési feltétel alkalmazását javasolják. Jogszabály hiányában véleményünk szerint alvállalkozó is teljesítheti a feltételt, melynek komoly hiányossága ugyanakkor, hogy a teljesítés során nem kérhető számon, hiszen csak szerződéskötési feltételként szerepel az ajánlatkérő előírásában. Rutinosabb az ajánlatkérő, ha az ellenőrző szervezet alkalmasság helyett szerződéskötési feltételként kéri meghatározni a fenti tanúsítványok előírását, úgy a szerződés teljesítése vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4762

2. találat: Szerződéses tárgyalások mellőzése

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy elzárkózik a szerződéses tárgyalástól, és gyakorlatilag úgy fogadtatja el a szerződés tartalmát, mintha nyílt eljárásról lenne szó?
Részlet a válaszból: […]lefedhetik (szerződésszegés, megszüntetés, felek kötelezettségei stb.), így valójában a szabály nem akadályozza meg azt, hogy a szerződésről ne tárgyaljon az ajánlatkérő. Tárgyalásos eljárás esetében valóban nagymértékben korlátozhatja az ajánlatkérő a saját mozgásterét ezzel a megoldással, azonban ennek az alábbi szabály nem tud gátat vetni, erre az ajánlatkérőnek lehetősége van.Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4557

3. találat: Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszból: […]ajánlatok értékelésére és az eljárást lezáró döntés meghozatalára.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.Egyedül versenypárbeszéd esetében ad lehetőséget dedikáltan a jogszabály arra, hogy a nyertes kiválasztását követően tárgyaljanak a felek a nem lényeges szerződéses feltételekről. Ez a megoldás ugyanakkor példa nélküli, hiszen az ajánlati kötöttség beálltát követően teszi mindezt lehetővé a jogszabály 96. §-ának (6) bekezdésében, az alábbi tartalommal:Versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel érvényesül, hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén lehetősége van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4141

4. találat: Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
Részlet a válaszból: […]megengedett. Mivel az ajánlatkérő a saját vizsgabázis kapcsán gyakorlatilag kizárja alvállalkozó alkalmazását, erre akkor van lehetőség, ha az ajánlatkérő úgy gondolja, ezt a tevékenységet feltétlenül az ajánlattevőnek kell végeznie. Erre a Kbt. 65. §-a biztosít lehetőséget az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (10) bekezdése alapján építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.Mivel a versenyt közvetlenül korlátozó előírásról van szó ebben az esetben, ezért az ajánlatkérőnek meg kell határoznia azt az indokot, amely miatt a vizsgáztatás olyan alapvető fontosságú tevékenység, melyet nem végezhet más, csak és kizárólag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4113

5. találat: Szerződéses kikötés jogszerűsége keretszerződés esetén

Kérdés: Elfogadható-e az alábbi szerződéses feltétel egy közbeszerzési eljárásban: "A felek a szerződést a szerződéskötés időpontjától számítva 12 hónapos időtartamra, vagy a nettó 10 000 000 forint keretösszeg kimerítéséig terjedő határozott időtartamra kötik." Ez az ajánlatkérőt semmire sem kötelezi, az ajánlattevőnek pedig - szélsőséges esetben - 12 hónapig rendelkezésre kell állnia úgy, hogy nem kap megrendelést. (A Kbt. 58. §-a szerinti opcionális részt sem határozhatja meg az ajánlatkérő bármilyen mértékben - tekintettel a Kbt. alapelveire.)
Részlet a válaszból: […]szerződéshez.Ebben az összefüggésben a szerződési rendelkezés egyrészt azt rögzíti, hogy a szerződés maximálisan 12 hónapig fog tartani, másrészt emellett utal arra is - bontó feltételként -, hogy előbb is megszűnhet abban az esetben, ha a szerződési fedezetként meghatározott keretösszeg, azaz a 10 000 000 Ft előbb kimerül.A szerződés keretszerződési jellege abból állapítható meg, ha az ajánlatkérő a szerződés tárgyaként meghatározott dolog vagy szolgáltatás tekintetében valamilyen rendszerességgel történő megrendelést vagy lehívást kíván eszközölni, amelyet a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek a szerződés időtartama alatt vagy a keretösszeg mértékéig kell a szerződés rendelkezései szerint teljesítenie. Ilyen lehet például papír- vagy irodaszer-szállítási szerződés, vagy meghatározott karbantartási munkák elvégzése az ajánlatkérő által meghatározott ingatlanokon, vagy eszközökön (például: épület-karbantartási szerződés vagy eszközjavítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3949
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Szerződéstervezet kiegészítése

Kérdés: Van-e arra általános szabály, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződésbe az ajánlatkérő beilleszti-e azokat az ajánlattevői feltételeket, melyekkel egyetért, vagy általánosan érvényes, hogy az ajánlatkérő által közzétett szerződést teljes egészében el kell fogadniuk az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszból: […]hasonlóképpen kevés a mozgástere az ajánlattétel szakaszában, ellenben a párbeszéd szakaszában lehetőség van a későbbi ajánlattevők javaslatainak figyelembevételére. Tárgyalásos eljárás esetében pedig, amennyiben az ajánlatkérő nem zárta ki azt, lehetőség van a szerződéses feltételek módosítására.A
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3709

7. találat: Mennyiségi paraméterek megadásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan szerződést szeretne kötni árubeszerzésre, amelyben nem tudja előre megjelölni, hogy pontosan milyen mennyiségű árura lesz szüksége a szerződés hatálya alatt, vagy­is az eljárásban a mennyiségeket csak tájékoztató jelleggel, az összehasonlíthatóság kedvéért adja meg. Az ilyen keretszerződés megkötésére irányuló eljárás csak a keretmegállapodásos eljárás lehet, vagy más (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos) eljárásban is kiválaszthatjuk a nyertest? Ha nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás eredményeként is köthető keretszerződés, miben különbözik ez a Kbt. 110. § (3) bekezdésének a) pontjától?
Részlet a válaszból: […]keretmegállapodásos eljárás az egyetlen, mely képes biztosítani ezt a rugalmasságot.A Kbt. 110. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás - ideértve azt az esetet is, ha az eljárás a 109. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti keretmegállapodás megkötésére irányult, azonban az egyedüli érvényes ajánlattevővel került sor keretmegállapodás megkötésére [a 109. § (1) bekezdés c) pont helyett az a), illetve a 109. § (1) bekezdés d) pont helyett a b) pont szerint] - alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet a 109. § (1) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint a keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján.Éppen ezt a lehetőséget biztosítja a 110. § (3) bekezdésének a) pontja, mely eseti, időközönként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3519

8. találat: Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszból: […]pályázaton, ehhez képest utóbb nem hozható olyan helyzetbe, hogy egy általa nem elfogadott és előzetesen nem ismert feltételeket tartalmazó megállapodást írjon alá. Az ilyen eljárás elfogadása azért sem megengedhető, mert fordított esetben az ajánlatkérő könnyíthetne is a szerződéses feltételeken, mely a nem nyertes, illetve a tenderen a szerződéses feltételek ismeretében nem induló potenciális ajánlattevőket hozná hátrányos helyzetbe. Tehát az eltérés utólag semmilyen irányban nem lehetséges.Fentieket támasztja alá a Kbt. 78. §-a is, mely arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró írásbeli összegzés vonatkozásában milyen módosítási lehetősége van az ajánlatkérőnek. E módosítások kizárólag az eljárás eredménye, illetve eredménytelensége törvénysértő voltának orvoslására, illetőleg a jogszabály által megengedett körben történő kijavításra vonatkozhatnak.Eszerint- az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni;- az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni;- az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3400

9. találat: Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata

Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
Részlet a válaszból: […]feltételeknek megfelelően tudjon ajánlatot adni. Például egy hitelfelvétel esetében, ha minden bank a saját "egyenszerződését" hozza, csak az eredetileg javasolt szerződéses feltételeket kell alapul venni, és így könnyebb a bankokkal megállapodni, hiszen az ajánlatkérő nem kívánja teljes mértékben átírni az általános szerződési feltételeiket stb. Összességében tehát értelmezhető a kérdező olvasatában is a szabályozás, de nem szabad mereven elválasztani a szerződéses feltételeket a bírálati szempontoktól, alkalmassági követelményektől, hiszen ennek a három pillérnek a kialakítása határozza meg az ajánlatkérő mozgásterét az eljárásban. [A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. A (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1318
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszból: […]a dokumentációnak a Kbt. 54. § (1) bekezdése értelmében tartalmaznia kell a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Abban az esetben, ha nem készül dokumentáció, azaz nem ad az ajánlatkérő szerződéstervezetet, tehát egészen minimális információval látja el az ajánlattevőt a szerződés tartalmát illetően, meglehetősen nehéz lenne a nem ismert szerződés teljesítéséről nyilatkozni. Az ajánlattételi felhívásnak sem kötelező eleme a szerződéstervezet, tehát ebben az esetben az "illetőleg"-et "vagy"-ként kell értelmeznünk. Más kérdés, hogy amennyiben semmiféle támpontot nem adunk az ajánlattevőnek, nehézkes lesz a tárgyalás lebonyolítása. Érdemes tehát szerződéses követelményeket meghatározni, amelyeket alapul véve az egyes ajánlattevők saját szerződést nyújthatnak be. Így elkerülhetjük az esetleges alapelvi sérelemre történő hivatkozást, mondván, nem részesítettük egyenlő bánásmódban a feleket, hiszen nem voltak tisztázottak a szerződés alapvető követelményei, típusa stb. Nem az a kérdés, hogy megállja-e helyét az alapelvi sérelem - hiszen egységes szerződéstervezet esetében is történhet megkülönböztetés -, hanem ennek elkerülése a cél. Javasoljuk tehát, amennyiben dokumentáció készítése nem kötelező, a szerződéses követelmények legalább rövid meghatározását, s ez alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1081