Találati lista:
71. cikk / 176 Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban
Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
72. cikk / 176 Képzettség és tapasztalat előírása alkalmassági feltételként
Kérdés: Egy szolgáltatás végzésére irányuló közbeszerzési eljárásban előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy – a szakemberekre vonatkozó alkalmassági feltételek meghatározásán felül – a teljesítésben csak bizonyos képezettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek vehetnek részt?
73. cikk / 176 Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
74. cikk / 176 Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
75. cikk / 176 Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
76. cikk / 176 További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
77. cikk / 176 Szerződéses kikötés jogszerűsége keretszerződés esetén
Kérdés: Elfogadható-e az alábbi szerződéses feltétel egy közbeszerzési eljárásban: "A felek a szerződést a szerződéskötés időpontjától számítva 12 hónapos időtartamra, vagy a nettó 10 000 000 forint keretösszeg kimerítéséig terjedő határozott időtartamra kötik." Ez az ajánlatkérőt semmire sem kötelezi, az ajánlattevőnek pedig – szélsőséges esetben – 12 hónapig rendelkezésre kell állnia úgy, hogy nem kap megrendelést. (A Kbt. 58. §-a szerinti opcionális részt sem határozhatja meg az ajánlatkérő bármilyen mértékben – tekintettel a Kbt. alapelveire.)
78. cikk / 176 ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
79. cikk / 176 Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt
Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
80. cikk / 176 Felmondás, elállás a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
