Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési szerződés megkötését követő alkalmazásával orvosolja a nyertes ajánlat olyan hiányosságát, amely hiányosság a szerződéskötést megelőzően nem vitathatóan fennállt.A hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása – jelen esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Technikai eszközök rendelkezésre állása

Kérdés: Gépjármű-javításra irányuló eljárásban közös ajánlatevők úgy is alkalmasak a teljesítésre, ha közülük egy megfelel a szakmai alkalmassági követelményeknek. Hogyan lehet azt megfogalmazni a műszaki leírásban, hogy csak olyan ajánlattevő vehessen részt az eljárásban, akinek a javításra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott és erre a tevékenységre szóló engedélye van, illetve azt, hogy a műszaki alkalmassági feltételként meghatározott technikai eszközök a javítás helyszínén álljanak rendelkezésre, és ne csak az egy alkalmasság igazolásában részt vevő szereplő – aki nem is vesz részt a javításban – telephelyén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről van szó, vélhetően hasonló többletkövetelménynek lehet eredménye.Nem feltétlenül tartjuk ugyanakkor jó ötletnek a szerződéskötési feltételként történő előírást, ugyanis az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során szeretne bizonyos lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Önmegtámadás

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, hogy jelen esetben jogorvoslatot indítson, tekintettel arra, hogy a jogsértést saját maga követte el.A Kbt. 148. § (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Teljesítési biztosíték igazolása

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
Részlet a válaszából: […] ...való hajlandóságot erősíti meg az ajánlattevő részéről. A nyertes ajánlattevő számára az ajánlati biztosíték szerepe a szerződéskötéssel ér véget.A Kbt. 54. § (5) bekezdése alapján az ajánlati biztosítékot a nyertes ajánlattevő részére vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Mellőzés esetén bírság

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Előszerződés tartalma

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban – ha az ajánlatkérő kéri – kizárólag az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát kell megadni, a szerződéskötéskor az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet a válaszából: […] ...§ (3) bekezdésére tekintettel az azonos áruk becsült értékét összevontan kell kezelni – akkor is, ha több részletben történik a szerződéskötés –, ekként állapítva meg az árubeszerzés értékét.A Kbt. 4. § (1) bekezdése szerint a 15. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlati biztosíték elvesztése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a hatályos Kbt. 54. § (4) bekezdését: Amennyiben az ajánlattevő az EEKD-ban tett nyilatkozatát nem vagy nem megfelelően támasztja alá az igazolások benyújtása során, a Kbt. módosítására tekintettel a hatályos rendelkezések szerint nem veszíti el az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlata emiatt lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...nyertesként kihirdethető legyen az érintett ajánlattevő. Azaz az alábbi 54. § (4) bekezdése bírálati időszak alatt visszavonás, szerződéskötési időszak alatt pedig meghiúsulás esetében alkalmazandó, márpedig egyikről sincs szó az érvénytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés nem teljesen helyes, és véleményünk szerint az Európai Bíróság viszonylag friss ítéletének sajátos interpretációjából adódhat, melyet érdemes részletesebben ismertetni.Az Európai Bíróság C-737/22. (BibMedia) ügyében az ajánlattételi felhívásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, amennyiben maga a szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes szabályt, és az új támogatási szerződés is megengedi, úgy egyéb forrás rendelkezésre állása esetében is hatályba léptethető a szerződés. Mivel a pályázati forrás megjelölése abból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
58