Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

41 találat a megadott szerződéskötés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszból: […]kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg az alkalmasság elő­írásának módját például árubeszerzés esetében.Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható-indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;-elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak - g) és i) pontok.Az uniós forrás ellenőrzése során gyakori, hogy a fenti alkalmassági követelmény helyett az ajánlatkérőnek szerződéskötési feltétel alkalmazását javasolják. Jogszabály hiányában véleményünk szerint alvállalkozó is teljesítheti a feltételt, melynek komoly hiányossága ugyanakkor, hogy a teljesítés során nem kérhető számon, hiszen csak szerződéskötési feltételként szerepel az ajánlatkérő előírásában. Rutinosabb az ajánlatkérő, ha az ellenőrző szervezet alkalmasság helyett szerződéskötési feltételként kéri meghatározni a fenti tanúsítványok előírását, úgy a szerződés teljesítése vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4762

2. találat: Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszból: […]Ugyanis az előzőekben foglalt jogtalan mellőzés esetei­nek vizsgálata során ezt az ajánlattevő használhatja fel érvként annak érdekében, hogy mentse szerződését.A Kbt. 137. § (3) bekezdése alapján dönthet úgy a jogorvoslati fórum, hogy fennáll a kiemelkedően fontos közérdek, mely azt eredményezi, hogy akár magas bírság mellett, de a szerződés érvényes maradhat.A Kbt. 165. § (3) bekezdése alapján az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.A pandémiás helyzet vonatkozásában a válasz megadásához érdemes példának felhozni a D. 199/2020. számú ügyet, majd azt követően a D. 285/2021. számú, azonos tartalmú döntést. Az ajánlatkérő az alapeljárásban kifejtette a tárgyi szerződés pandémiás helyzettel való kapcsolatát. A Döntőbizottság véleménye szerint, melyet megismételt eljárásában sem változtatott meg, nem állapítható meg oksági kapcsolat a járványügyi helyzettel, vagyis az nem következik az ajánlatkérő előadásából, hogy a pandémiás helyzet miatt az egyébként kiemelkedően fontos, közérdekűnek nem minősülő tevékenység mégis azzá válik. A jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérő által felhozott érvek ugyanis semmilyen kapcsolatban nem állnak a tárgyi közétkeztetési szerződéssel, nyilvánvaló, hogy ellátási kötelezettségét az önkormányzatnak a járványügyi helyzetben is teljesítenie kell, továbbá a higiéniás követelményeket járványügyi helyzettől függetlenül be kell tartania.Az eljárás során vizsgált szolgáltatási szerződésben nincsenek olyan speciális előírások, amelyek a korábbi szolgáltatóval fennálló szerződésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4757

3. találat: Szerződéskötés előzetes vitarendezéssel nem érintett szerződésrész esetén

Kérdés: Megköthetem-e az építési beruházásra irányuló szerződést, ha két részben előzetes vitarendezést kezdeményeztek, de a harmadik részben meg lehetne azt kötni? Nem egyértelmű számunkra a szabályozás.
Részlet a válaszból: […]az adott, előzetes vitarendezéssel érintett részben is meg szeretné kötni azt az ajánlatkérő.A Kbt. 80. § (5) bekezdése alapján, ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4705

4. találat: Visszalépés szerződéskötéstől járványhelyzetre hivatkozással

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?
Részlet a válaszból: […]fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.A döntés indoka, hogy a kérelmezett a jogorvoslati eljárásban nem bizonyította a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, melynek kapcsán a jogorvoslati fórum egyenként vizsgálja mind az öt körülményt, mely az ajánlati kötöttségtől való szabadulást eredményezné, melyek az alábbiak:-az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,-ellenőrzési körükön kívül eső,-és általuk előre nem látható körülmény miatt,-a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lennének képesek,-vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.A kérelmezett lényegében az ajánlatkérő magatartására, a koronavírus okozta járványhelyzetre, a kormány által bevezetett szigorításokra és a külkereskedelem ezen hatások miatti lelassulására, leállására hivatkozott.A vizsgálat során a Döntőbizottság rögzítette a beszerzett bizonyítékok alapján, hogy a jogorvoslattal érintett tárgyi közbeszerzés 3. részében szereplő eszközök közül a kérelmezett a Sony BP-U60, valamint a Sony BP-U90 típusú áruk beszerzésével kapcsolatban nyilatkozott úgy, hogy azok a fentebb említett okok miatt váltak beszerezhetetlenné, az ajánlatukban szereplő további eszközök beszerezhetők maradtak. Ezzel ellentétben a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a felhívásban, mind az egyéb közbeszerzési dokumentumokban nem konkrétan határozta meg az ajánlatkérő azt, hogy az ajánlatot a Sony BP-U60 és Sony BP-U90 típusú eszközökkel kell megtenni, csupán a Sony BP-U60 szerepelt referenciaként, egyebekben az ezzel műszakilag egyenértékű eszközökkel is lehetett ajánlatot tenni, ahogyan azt tette a kérelmezetten kívüli más gazdasági szereplő is.Tényként állapítható meg a gyártó válasza alapján, hogy a Sony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4699

5. találat: Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszból: […]fenntartása. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.A kérdésben vélhetően a közelmúltban megjelent D. 441/6/2019. számú, szerződéskötést engedélyező döntésre utal a kérdező, ahol az ajánlatkérő részletes indokolást adott, hogy az érintett "Ovis labdaprogram" miért minősül kiemelkedően fontos érdeknek vagy közérdeknek.A kérelmező a 2019. augusztus 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését kérte. A kérelmező három kérelmi elemet terjesztett elő, melyekben az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát, a nyertes ajánlattevő ajánlatának bírálatát, illetve a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntést kifogásolta, azaz több eljárási cselekményt is az eljárás során.A szerződéskötés engedélyezése még abban a szakaszban történik, amikor a jogorvoslati fórum még nem döntött érdemben az ügyben, de ennek ellenére engedi a szerződés megkötését. Az ajánlatkérő indokolása szerint a Kbt. 156. §-ának (4) bekezdésében rögzített feltételrendszer a jelen ügyben teljesül, figyelemmel arra, hogy a szerződéskötés az Alaptörvény és a kormány által is elismert, megvalósítani kívánt halasztást nem tűrő közérdeket szolgál. Az ajánlatkérő a határozat szerint kifejtette, hogy a kormány az "Ovis labdaprogram" megvalósítása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1730/2018. (XII. 18.) Korm. határozatában egyetértett az óvodás gyermekek egészséges életmódra és a mozgás szeretetére történő nevelése érdekében az "Ovis labdaprogram" (a továbbiakban: Program) megvalósításával. Ennek keretében az ajánlatkérő támogatási szerződés keretében, a központi költségvetés terhére 1 Mrd forint összegű forrást kapott, a fel nem használt támogatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4412

6. találat: Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszból: […]is egyetemleges. Ez egyben válasz a konzorciumra vonatkozó kérdésre is. Mivel a konzorcium önmagában nem jogi személy, hanem csak jogi személyek csoportja, így jogok és kötelezettségek alanya, mint konzorcium nem lehet. Azonban az egyes tagjai vállalhatnak felelősséget egyenként, azaz leszerződhetnek alvállalkozóikkal, melyek teljesítését a számlaellenőrzés során kötelesek bejelenteni építési beruházás esetében. A konzorcium így nem képes önállóan alvállalkozót bevonni, azonban felelősség szempontjából azonos a helyzet, mint a projekttársaság esetében azért, mert így az alvállalkozó teljesítéséért is együttesen felelnek a konzorciumi tagok, függetlenül attól, hogy egy adott konzorciumi tag alvállalkozójáról van szó. Az alvállalkozói szerződést ennek megfelelően az a tag köti, aki/amely az alvállalkozót megjelölte az ajánlatban. Ebben az esetben a konzorcium vezetőjének nincs egyéb szerződéskötési kötelezettsége.A Kbt. 140. §-ának (1) és (3) bekezdése e kérdéskörben az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:- ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4289
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszból: […]50. § (2) bekezdésének k) pontja alapján a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen ... a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását. Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma. A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokait ...A törvény 61. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát.Az (5) bekezdés rendelkezése értelmében a részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét részenként is meghatározza.Végül a (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e. Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese - akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani -, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4271

8. találat: Közszolgáltató szerződéskötése több keretmegállapodásos partnerrel

Kérdés: Amennyiben mégis több keretmegállapodásos partnerrel szeretném megkötni a szerződést, megtehetem közszolgáltatóként?
Részlet a válaszból: […]felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretmegállapodást akkor kell a keretszám felső határáig terjedő számú ajánlattevővel megkötni, ha az eljárásban legalább a keretszám felső határának megfelelő számú érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (5) bekezdés alkalmazása helyett úgy is dönthet, hogy az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást köt. Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárás akkor is eredménytelennek nyilvánítható, ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be. Több ajánlattevővel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4188

9. találat: Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszból: […]ajánlatok értékelésére és az eljárást lezáró döntés meghozatalára.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.Egyedül versenypárbeszéd esetében ad lehetőséget dedikáltan a jogszabály arra, hogy a nyertes kiválasztását követően tárgyaljanak a felek a nem lényeges szerződéses feltételekről. Ez a megoldás ugyanakkor példa nélküli, hiszen az ajánlati kötöttség beálltát követően teszi mindezt lehetővé a jogszabály 96. §-ának (6) bekezdésében, az alábbi tartalommal:Versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel érvényesül, hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén lehetősége van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4141

10. találat: Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszból: […]dokumentumokat, a szerződéskötés engedélyezése iránti kérelmet, mint kellékhiányost, érdemi vizsgálatra alkalmatlant, hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítja."A fenti 156. § (1) bekezdésre utalás nem teljes körű, hiszen az első bekezdés az ideiglenes intézkedésre utal általános értelemben, míg a 156. § (4) bekezdés kifejezetten rögzíti, hogy szerződés megkötése engedélyezésére vonatkozó kezdeményezés csak az ajánlatkérő kérelmére történhet.A Kbt. 156. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.A (4) bekezdés szerint, ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4037
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést