Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés a) pontjában meghatározott korlátot, mely szerint ha a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Visszalépés a szerződéskötéstől

Kérdés: Az új Kbt. alapján kihat-e az a jövőbeni ajánlattevői pozíciónkra, ha visszalépünk a szerződéskötéstől?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint előfordulhat ilyen eset. A Kbt. ugyanis a 63. § (1) bekezdés szerinti, választható kizáró okok körét kiegészítette egy további, fakultatív kizáró okkal. E szerint nem vehet részt az eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Határidők számítása

Kérdés: Változtak a határidők számítására irány­adó szabályok az új Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó rendelkezéseket az időtartam jellegű jogintézményeknél is alkalmazni szükséges. Így mind az ajánlati kötöttség, mind a szerződéskötési moratórium tekintetében egyértelművé vált, hogy amennyiben nem munkanapra esik a kötöttség, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] ...nem az alkalmassági követelmények keretében előírt felelősségbiztosításról, hanem azon feltételről szól, amelyet az ajánlatkérő a szerződéskötés feltételének tekint. Az alkalmassági követelmények igazolása nem történhet meg az eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő az új közbeszerzési törvény alapján, hogy a szerződés megkötését követően, az első megrendelés után eláll a szerződéstől arra hivatkozással, hogy teljesítésképtelenné vált, mert a fedezetet nem biztosították részére?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha– a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Teendők alvállalkozó felszámolás alá kerülése esetén

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozóm felszámolás alá került. Van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem az ajánlatkérő felé a szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával, és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 124. §-ának (8) bekezdésében alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy nyertes ajánlattevő esetében 30 nap áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében, és 60 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
1
19
20
21
59