Elállás a közbeszerzési eljárásban való részvételtől benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Benyújtottuk az ajánlatot, de az ajánlattételi határidő alatt a vezetőség úgy döntött, hogy mégsem indulna a cég a tenderen. Hogyan oldható meg az, hogy ne induljunk, de ebből ne legyen hátrányunk sem? Ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást, az jár-e bármilyen hatással további, közbeszerzési eljárásokban való részvételünk szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati kötöttség beállt, az ajánlattevő megteheti, hogy nem teljesíti a hiánypótlást, vagy amennyiben nincs hiányossága, a szerződéskötéstől áll el. Közbeszerzési értelemben ennek az lehet a következménye, hogy elveszti az ajánlati biztosítékot, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Kötbér szerződéses biztosítékként történő értelmezése

Kérdés: Kérem, értelmezzék a szerződéses biztosíték fogalmát annak a felvetésnek a szempontjából, hogy a kötbér közbeszerzési szempontból szerződéses biztosítéknak tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.Mivel a kötbér, kárátalány jellegű, szerződést megerősítő biztosíték, így nem tartozik a Kbt. 126...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződés módosíthatósága adóváltozás miatt

Kérdés: Négyéves szerződést kötöttünk, a szerződés 2016. június 30-áig van érvényben. 2015. január 1-jétől olyan adóváltozás lépett hatályba, amely a szerződés szerinti termékek árát növeli. Erre hivatkozással módosítható-e a szerződés? (A szerződés értelmében az egységárak a szerződés tartama alatt nem változtathatók, de a hivatkozott adóváltozással nem lehetett számolni. Az új ajánlatoknál már e teherrel kalkulálunk az árajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha– a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása egy, illetve több ajánlat beérkezése esetén

Kérdés: Van-e lehetőségünk arra, hogy a szerződéskötés időpontját eltérően határozzuk meg akkor, ha csak egy ajánlat érkezett, illetve ha több egy adott eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítése. Így elérheti azt az ajánlatkérő, melyet eredetileg is célzott volna a különbségtétel. Jelesül, hogy amennyiben a szerződéskötési moratórium figyelmen kívül hagyható az alábbi 124. § (8) bekezdés a) pont szerint, úgy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Alkalmasságot igazoló szakember közreműködése a szerződés teljesítése során

Kérdés: A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése a szerződés teljesítésének körében előírja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérők a műszaki-szakmai alkalmasság körében jellemzően a teljesítésben is megjelenő "pozíció"-hoz rendelik a megkövetelt szakembereket (szolgáltatás nyújtása tárgyban például rendelkezzen 1 fő élelmezésvezetővel, 1 fő mérlegképes könyvelővel, 1 fő projektmenedzserrel; építési beruházás tárgyban 1 fő építésvezetővel stb.). A közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságot igazoló szakember köteles-e ugyanabban a "szakemberi pozícióban" közreműködni a szerződés teljesítése során, avagy a szerződés teljesítésében való közreműködésének módját és mértékét az ajánlatkérőként szerződő fél nem köteles vizsgálni (feltételezve, hogy a szakember nem kapacitást nyújtó személy)?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződést fog kötni. Az eljárás eredményének közlésével az ajánlatkérőnek is és a nyertesként kihirdetett ajánlattevőnek is szerződéskötési kötelezettsége keletkezik a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésére, amely kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Szerződéskötési moratórium lejárta munkaszüneti napon

Kérdés: Nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytattunk le papír, irodaszer beszerzése tárgyában. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezést megküldtük az ajánlattevőknek, és második helyezettet is hirdettünk. A második helyezett ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mert szerinte a szerződéskötési moratórium ideje alatt kötöttünk szerződést. Azzal érvelt, hogy miután a 10 napos moratórium utolsó napja vasárnapra esett, így az csak hétfőn járt le, emiatt legkorábban kedden írhattuk volna alá a szerződést. Mi ezzel nem értünk egyet, de mire hivatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályokat a Kbt. 124. §-a rendezi az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha– a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Adatváltozások a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: A szerződés teljesítése alatt milyen változásokat kell bejelentenie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
1
21
22
23
59