Találati lista:
281. cikk / 623 10 százalék alatti alvállalkozó "cseréje" a szerződés teljesítése alatt
Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozóval kezdtük meg a szerződés teljesítését. Bevonhatunk helyette más alvállalkozót a teljesítés alatt?
282. cikk / 623 Alvállalkozó kizáró ok hatálya alá kerülése a szerződés megkötését követően
Kérdés: Alvállalkozónk kizáró okok hatálya alá került a szerződés megkötését követően, és még több mint másfél év van hátra a szerződéses jogviszonyból. Mit tehetünk, illetve mit kell tennünk ebben az esetben?
283. cikk / 623 Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában
Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
284. cikk / 623 Ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozó bevonása a kivitelezésbe
Kérdés: Egy megnyert építési beruházási pályázat során szerződéskötés előtti stádiumban állunk (alvállalkozó nem lett megjelölve). Időközben úgy alakult, hogy szükséges lesz alvállalkozó bevonása a kivitelezés során. Milyen feltételekkel lehet az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozót bevonni a kivitelezés során?
285. cikk / 623 Kártérítés az ajánlatkérő szerződéskötéstől történő visszalépése esetén
Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?
286. cikk / 623 Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos hiánypótlás
Kérdés: Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban van-e hiánypótlási lehetőség, ha csak annyiban hiányos, hogy nem kifejezetten ajánlati biztosítékként értelmezhető?
287. cikk / 623 Visszalépés szerződéskötéstől
Kérdés: Ha nyertes ajánlattevőként visszalépünk a szerződéskötéstől, vagy ajánlatunkat az ajánlattételi határidő lejárta után, illetve az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonjuk, az milyen következménnyel jár? Kihat-e a későbbi tendereken való indulásunkra?
288. cikk / 623 Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése
Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
289. cikk / 623 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
290. cikk / 623 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
