Hamis adatszolgáltatás következményei

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezés szerint az eljárás az eljáráseredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételével, hapedig a szerződéskötés később történik, akkor azzal zárul le. A 3 éves időszak,mikor az ajánlattevő nem vehet részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] ...a (4)bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak azajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása, vagy a szerződéskötésnek azajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólagfelmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Iratőrzési szabályok a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?
Részlet a válaszából: […] ...öt munkanapon belül kell feladni;– a közbeszerzési eljárás az előző bekezdés szerintihirdetmény közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, azzalzárul le [Kbt. 98. §-ának (1)–(2) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...idejét, az ott jelenlétrejogosultakat;– a konzultáció folytatásának további szabályait;– az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötéstervezett időpontját;– a konzultációra szóló felhívás megküldésének napját. Amennyiben az ajánlatkérő a 136/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Szerződéskötés "második helyezett" ajánlattevővel

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban nyertesnek hirdetett pályázó visszalépett a szerződés megkötésétől. Az ajánlatkérő ezt követően a második "helyezettel" kötötte meg a szerződést annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban ennek lehetősége nem szerepelt. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 91. §-ának (1) első bekezdése értelmében az eljárásnyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásbanés a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a közbeszerzésitörvény 57. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Hamis adatszolgáltatás miatti eltiltás hatálya

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés szerint az eljárás annak eredményérőlvagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételével zárul le, ha pedig aszerződéskötés később történik, akkor azzal. A hároméves időszak, amikor azajánlattevő nem vehet részt közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] ...a (4) bekezdésszerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlatikötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevőérdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólagfelmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Bonyolító cég költségének forrásai

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...nem független vállalkozások között jön létre.A 11. § h) pontja alapján az előzőek szerinti tilalomvonatkozik különösen a szerződéskötésnek olyan kötelezettségek vállalásátóltörténő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Szerződéskötési időpont meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. rendelkezései szerint az eredményhirdetéstől a szerződéskötésig minimum 8 nap, maximum 30 nap telhet el. Egyszerű eljárásban nem kötelező az eredményhirdetés, akkor maximum mely időpontra tolható ki a szerződés megkötése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten gyakorlatias. Ebben az esetben azeredményhirdetést a Bíráló Bizottság döntési javaslatát követően a döntéshozódöntését követően elkészített összegzés időpontjához tudjuk viszonyítani, ésinnen kell számítani a 30 napos időintervallumot egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...az (1)–(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá – ha szükséges – azajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés újidőpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlatikötöttsége – eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
1
45
46
47
59