Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott szerződéskötési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárás szerződéskötési határidő elmulasztása esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az összegezéstől számított (60 nap) ajánlati kötöttség ideje lejárt, és a nyertes ajánlattevő még nem írta alá a szerződést? (Ajánlati biztosíték nem került kiírásra az eljárás során.)
Részlet a válaszból: […]irányul, hogy nem kívánja aláírni a szerződést, vagy esetleg tovább húzza az időt, abban az esetben minél hamarabb jogorvoslati eljárást indítani ellene.Javasoljuk például a D. 423/2020. számú döntés áttekintését, melyben hasonló helyzetben, egyébiránt hivatalból kezdeményezésre indult eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. § (9) bekezdését azzal, hogy nem kötötte meg a közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést az ajánlatkérővel, mint nyertes ajánlattevő, az összegezés megküldését követő 30 napon belül.Az eljárás egyébiránt a döntés értelmében úgy indult, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 142. § (5) bekezdése szerinti bejelentést nyújtott be a hivatalból kezdeményezőhöz,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4734

2. találat: Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszból: […]kiindulni.A Kbt. 131. §-ának (8) bekezdése alapján a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha a nyílt eljárásban - a c) és e) pontban hivatkozottak kivételével -, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be - a) pont.Álláspontunk szerint a részek egymástól függetlenek, úgy különösen, hogy akár több részre ugyanaz az ajánlattevő is adhat be ajánlatot, amelyet értelmetlen lenne kumulálni. Figyelemmel a Kbt. részekre vonatkozó általános szabályára, véleményünk szerint nem okoz gondot, hogy külön a 131. § nem részletezi a részek szerepét, azaz részenként kell értelmezni a moratórium értelmezését. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4635

3. találat: Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan idézni a D. 46/2019. számú jogesetet, ahol a jogorvoslati fórum kifejezetten vizsgálta a közbeszerzési törvény 131. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását, és jogsértést állapított meg az ajánlattevő vonatkozásában.A Döntőbizottság leszögezte, hogy a Kbt. 131. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közötti szerződéskötési kötelezettség alapján a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési szerződést a Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételekkel meg kell kötnie a Kbt. 131. § (5) bekezdése szerinti meghosszabbított ajánlati kötöttség alatt. A nyertes ajánlattevő ez alól a kötelezettsége alól csak a korábbiakban ismertetett, a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése szerinti konjunktív feltételek igazolása esetén mentheti ki magát.A Döntőbizottság megállapította, hogy "a kérelmezett a szerződéskötési folyamat alatt a gyártói nyilatkozatokra hivatkozással a gyártók érdekkörében felmerülő körülményekre hivatkozott (géphibák, nyersanyag- és alapanyag-beszerzési nehézségek), majd a »Szerződéskötési akadály bejelentése« című dokumentumban teljesen más, a kérelmező érdekkörében felmerülő okokat (a kérelmező által biztosított berendezés telepítési, teljesítési helyszín műszaki hiányosságai) jelölt meg a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülése végett".A szerződéskötési időszak alatt késedelmesen kommunikált érvek és azok változtatása a szerződéskötés akadályára vonatkozóan önmagában kizárja a hivatkozások hitelességét. A kérelmezett például két ízben történő felszólítást követően hivatkozott először a gyártók érdekkörében felmerülő akadályokra, majd csak később a telepítési helyszín hiányosságaira.A Döntőbizottság a fenti indokokat a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése szerint nem tartotta megalapozottnak részben a helyszíni bejárásra, továbbá arra tekintettel, hogy a kérelmezett kiegészítő tájékoztatást sem kért a későbbiekben hivatkozott teljesítési, telepítési helyszín állítólagos hiányosságai tárgyában, valamint a fentiek szerint váltogatta a szerződéskötési kötelezettsége alóli mentesülés igazolása érdekében az indokait. Továbbá a Döntőbizottság figyelembe vette, "hogy a kérelmezett a szerződéskötési szándékát nyilvánvalóan igazoló teljesítési biztosítékot is határidőben átutalta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4341

4. találat: Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján

Kérdés: Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Részlet a válaszból: […]érvényes ajánlatot tett.Ez a módosítás tehát dedikáltan arra a helyzetre vonatkozik, amikor az érdekelt fél semmisségi pert indít, melyben az érvénytelenség megállapítása mellett nyertes ajánlattevőként egyben az új szerződésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget is igényel a bíróságtól. Ennek megakadályozására az indokolás az alábbiak szerint szól:"A módosítás törvénybe foglalja azt az elvet is, amely - a 4/1999 PJE határozatnak megfelelően - meghatározza, hogy a bírói jogorvoslat lehetősége meddig terjed a szerződést el nem nyert ajánlattevők számára: a szerződés érvénytelenségéről folyó perben a bíróság nem nyilváníthat valamely ajánlattevőt a korábbi közbeszerzési eljárás nyertesének, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget."A Kbt. alábbi, 177. §-a tehát eleve feltételezi, hogy nincs szerződéskötési kötelezettsége az érvénytelenségi pert követően az ajánlatkérőnek, azaz az érvénytelenségi pert kezdeményező fél nem léphet kötelezően új jogviszonyba az ajánlatkérővel - még a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetében sem.A Kbt. 177. §-ának (4) bekezdése alapján a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3951

5. találat: Visszalépés a szerződéskötéstől

Kérdés: Az új Kbt. alapján kihat-e az a jövőbeni ajánlattevői pozíciónkra, ha visszalépünk a szerződéskötéstől?
Részlet a válaszból: […]beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez, vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős, részben vagy egészében a szerződés lehetetlenülését okozta - 63. § (1) bekezdés c) pont.A rendelkezés második fordulata szerinti lehetetlenülést előidézheti az, ha a nyertes ajánlattevő nem köti meg a közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3808

6. találat: Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk - mint nyertes ajánlattevővel - a szerződést?
Részlet a válaszból: […]azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig;- amennyiben jogorvoslati kérelmet [137. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést (140. §) nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja;- a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíznapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították; a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont]; ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése, vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján indították, és a 141. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával; ha a 122. § (7) bekezdés a) pontja vagy a 122/A. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be - a)-f) pontok;- az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes szervezet a 124. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3735

7. találat: Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőnek is szerződéskötési kötelezettsége keletkezik a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésére, amely kötelezettség alól gyakorlatilag csak vis maior esetben mentesül az ajánlatkérő.Ugyan azt megteheti az ajánlatkérő, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonja az eljárást megindító felhívását, és ekkorra már valóban rendelkezik információval a potenciális ajánlattevők köréről, de ajánlat hiányában a tényleges ajánlati árakat még nem ismerheti.Itt hívjuk fel egyébként a figyelmet a közbeszerzési eljárás előkészítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3602

8. találat: Szerződéskötés mellőzése eredményes eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő jogosult arra, hogy eredményes eljárás esetén ne kössön szerződést és eredménytelennek nyilvánítsa az egész eljárást indokolás nélkül? (Egy tenderben ezt a jogát fenntartotta.)
Részlet a válaszból: […]nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére -, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra;- a fenti, harmadik bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3499

9. találat: Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
Részlet a válaszból: […]törvény 124. §-ának (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.Ha az indok, például fedezetelvonás keretében a saját döntéshozója akaratától függő cselekmény, akkor ezt egy jogorvoslati eljárás keretében a jogorvoslati fórum sem fogja elfogadni. Mindez bírsággal járhat, mivel a szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság nem tudja létrehozni a felek között, bírósági ügyre pedig tudomásunk szerint nem volt még itthon példa.A szerződéskötési kötelezettség időtartama vonatkozásában a Kbt. a következő kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza:- az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3393

10. találat: Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
Részlet a válaszból: […]pontosan az alábbiak szerint szól.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét - 35. § (1) bekezdés b) pont.A felhatalmazás tehát nem a közbeszerzési törvény felhatalmazó rendelkezéseiből ered, azaz nincs tekintettel az ellátási kötelezettség megállapításakor az ajánlatkérők számára fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Ezt a Kbt. egyedül nemzeti rezsimben kezeli, melyet a hatályos EU-direktívák alapján meg is tehet, az alábbiak szerint.A Kbt. 120. §-a alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére - i) pont.Nemzeti rezsimben tehát alkalmazható valóban az ellátási kötelezettség kiterjesztése, de közösségi rezsimben nem tisztázott, milyen módon mentesül a felelősség alól az ajánlatkérő abban az esetben, amikor közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzést közbeszerzés mellőzésével a büntetés-végrehajtási intézettel eszközöl. A nemes cél, a fogvatartottak foglalkoztatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3069
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést