Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott szerződésszegés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén

Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
Részlet a válaszból: […]kizáró ok esetében jogerős döntés is szükséges a kizárást tartalmazó döntés meghozatalához, így esetünkben ez vélhetően nem alkalmazható, mivel erre a kérdés nem utal. [A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...) súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - vagy a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős -, 90 napnál nem régebben meghozott határozata megállapította.]A második lehetőség a Kbt. 63. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti választható kizáró ok alkalmazása. Ha az ajánlatkérő hivatkozott közbeszerzési eljárása során e kizáró okra (előírta azt) és a súlyos szerződésszegésre még az eljárás lefolytatása során, a döntés meghozatalát megelőzően került sor, úgy alkalmazható a Kbt. 143. §-ának (2) bekezdése.A Kbt. 63. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4410
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Szerződéses jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést - vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában -, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszból: […]azért volt jelentősége, mert a 2018. október 29-én 11.30 órakor történt közúti közlekedési balesettel kapcsolatos szolgáltatást nem a kérelmezett teljesítette, ezért az ajánlatkérő a 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződés alapján nem fizetett neki e tárgyban vállalkozói díjat.A kérelmezett kérte a Döntőbizottságtól, hogy az Európai Bíróság C-465/11. számú ítélet 30. pontja alapján minősítse a szerződésszegést nem súlyos kötelességszegésnek.A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerinti alvállalkozói minőség egyik feltétele sem áll fenn a Kovi-Car Trans Kft.-vel kapcsolatban. Mivel a Kovi-Car Trans Kft. nem minősül alvállalkozónak, ezért a kérelmezettnek nem állt fenn a Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kötelezettsége a Kovi-Car Trans Kft. vonatkozásában a 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződés esetében.Az alvállalkozói státusz feltételét a Kbt. 3. §-ának 2. pontja az alábbiak szerint tartalmazza:Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve- azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,- a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,- építési beruházás esetén az építőanyag-eladót - a)-c) alpontok.Mivel az alvállalkozót nem az ajánlattevő fizette ki, így a vállalkozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4345
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszból: […]beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és - ha az eljárás hirdetménnyel indul - az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket - Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése.Fenti jogszabályhely azonban azt a helyzetet írja le, amikor az ajánlatkérőnek van beszerzési igénye, de azt nem a keretmegállapodáson belül kívánja beszerezni. Ez a szabály tehát nem azt hivatott biztosítani, hogy a hirdetményben jelzett információ hiányában az ajánlatkérő a teljes keretmennyiség lerendelésére kötelezett legyen. A valódi verseny hiánya pontosan arra utal, hogy az ajánlatkérőnek nem felel meg a keretmegállapodás eredménye az elért ár, vagy a hosszú távú konstrukció miatt már elavult termék stb. okán. A főszabály szerint a közbeszerzési törvény 104. §-ának (8) bekezdése alapján csak a keretmegállapodásos mennyiség meghaladása tiltott, valamint szerződés a keretmegállapodás időtartama alatt köthető.Az előzőekben hivatkozott 104. § (8) bekezdés szerint a keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.Ha nem keretmegállapodásos az eljárás, azaz nyílt vagy tárgyalásos, akkor maga a szerződés kötelezettséget keletkeztet, azaz az ajánlatkérőnek ki kell fizetnie a teljes összeget, vagy szerződést kell módosítania abban az esetben, ha kevesebb mennyiségre van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4039

4. találat: Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszból: […]figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű - az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek -, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró ok megállapításához."A vonatkozó kizáró ok az alábbiak szerint fogalmaz, illetve a kizáró oki hatály alá tartozás oka a következő:"...súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította."Mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság a korábbiakban, amikor még a fenti szabály nem volt hatályban, önhibáján kívül fogalmazhatott úgy, mely fogalmazás súlyos jogsértésre utal. Ugyanakkor a korábbiakban ennek a szóhasználatnak még nem volt ekkora jelentősége. Mivel a súlyos jogsértés megítélése szubjektív, a következményekre a Döntőbizottság a korábbiakban nem lehetett tekintettel, így a visszamenőleges hatály valóban azzal a megoldással hidalható át, ha az ajánlatkérő döntésére bízza mindezt a Közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3991

5. találat: Kötbérigény peren kívüli érvényesítésének kihatása későbbi közbeszerzési eljárásokra

Kérdés: Késedelmesen teljesítettünk egy közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesített velünk szemben. Az igényt elismertük, a kötbért megfizettük, peres eljárás nem indult. Kihat ez a későbbiekben - akár kizáró ok formájában - a közbeszerzési eljárásokban való részvételünkre?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek súlyos megsértése kizáró oknak minősül abban az esetben, ha a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős közigazgatósági vagy bírósági határozat megállapította.Az ajánlattevő által elismert és megfizetett kötbér, erre tekintettel, közbeszerzési szempontból nem minősül súlyos szerződésszegésnek,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3637
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Szubjektív kizáró ok érvényesítése a gyakorlatban

Kérdés: Szubjektív kizáró ok, ha az ajánlattevő a szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ezt a tényt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat - amely két éven belül kelt - megállapította. Honnan számít a kétéves határidő kezdete? A gyakorlatban mi tekintendő súlyos szerződésszegésnek? A szerződésszegés milyen "foka"? Van-e erre esetleg valamilyen útmutató?
Részlet a válaszból: […]szerződésszegés,- a szerződésszegő magatartás az adott szerződés rendelkezése alapján súlyosnak minősül,- a szerződésszegést két éven belül jogerősen megállapították,- a jogerős megállapítás közigazgatási vagy bírósági határozatban történt.A kétéves határidő az adott közbeszerzési eljárás megkezdését megelőző, azaz visszafelé számított kétéves időtartamra vonatkozik.A "súlyos szerződésszegés" megítélése kapcsán azt hangsúlyozzuk, hogy alapvetően az tekintendő egy konkrét megsértett szerződés vonatkozásában súlyosnak, amit maga a szerződés akként határozott meg.Probléma akkor merül fel, ha erre utaló szerződési rendelkezés nincs. Ez esetben, a gyakorlatban azt szokás annak tekinteni, ami a szerződés rendkívüli, azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3572
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Lehívás alapján legyártott termék átvételének visszautasítása

Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszból: […]szállítani a terméket, így ettől nem tekinthet el. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a szerződés tartalmaz részleteket az átadás-átvétellel kapcsolatban. Mivel egyoldalúan a teljesítés megtörtént, de az átadás-átvétel nem, ezért feltételezésünk szerint számla kiállítására a szállító nem jogosult. Független a válasz attól, hogy keretmegállapodásos eljárás előzte-e meg a keretszerződés megkötését, mivel a teljesítés megtörténte a szerződés részleteinek ismerete hiányában nem állapítható meg. Nem független ugyanakkor a válasz attól, hogy a lehívások keretmegállapodásos rendszerben történnek-e. Amennyiben igen, az ajánlatkérőnek - ha nem írta elő - nincs "lerendelési kötelezettsége". Ha nem keret­megállapodásos eljárásról beszélünk, nem az opció lehívásáról, hanem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3566

8. találat: Szerződésszegés jogkövetkezménye

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségszegéssel kapcsolatos jogerős bírósági vagy közigazgatási határozatnak egyértelműen meg kell állapítani a súlyos szerződéses kötelezettségszegést, mely peren kívüli egyezség esetében nem történik meg.A Kbt. 57. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította.Javasolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3528
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
Részlet a válaszból: […]lehet a referencialevél kibocsátásakor. Amennyiben az ajánlatkérő egy fejlettebb, drágább terméket kínál, mivel határidőre csak ezt tudja szállítani, és ezt az ajánlatkérő elfogadja, akkor a szerződésszerű teljesítés fennáll. Ha azonban rosszabb minőségű, vagy nem a megfelelő kompatibilitást biztosító terméket ajánl, vagy az ajánlatkérő tapasztalatai alapján nem véletlenül nem tekint bizonyos gyártmányokat a teljesítés során elfogadhatónak, akkor a szerződés teljesítése nem lesz szerződésszerű. A hibás teljesítés megállapítását, de a szerződés meghiúsulását is eredményezheti, ha a terméket a nyertes ajánlattevő nem a pontos szerződéses tartalomnak megfelelően szállítja le.Tehát amennyiben az ajánlattevő a teljesítés során látja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3374
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Új eljárás kiírása érvényben lévő szerződés ajánlatkérő általi teljesítésének hiányában

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás útján kiírt szerződésünk hamarosan lejár, ezért az ajánlatkérő ismételten kiírta a szolgáltatás ellátására vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha a még érvényben lévő szerződés ellenértékének kifizetésével is több hónap elmaradásban van?
Részlet a válaszból: […]eljárás megindításában. Arra azonban van lehetőség, hogy a későbbi fedezet jogszerűen biztosított legyen annak ellenére, hogy a jelenlegi szolgáltatóval való együttműködés fizetési késedelem miatt akadozik. A több hónapos elmaradás tehát nem keletkeztet többletjogokat a korábbi nyertes ajánlattevő számára, illetve nem igazolja az ajánlatkérő számára sem a közbeszerzés hiányában feladott, jogszerűtlen megrendeléseket. A korábbi nyertes ajánlattevő kompenzálása a korábbi fizetések elmaradásának későbbi, más projekten belüli elszámolása nyomán történő lefedése nem felel meg a szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak, hiszen nem az adott szerződéshez köthető teljesítés elszámolása történne meg.Sajnálatosan gyakori[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3279
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést